Az egyiptomi külügyminisztérium tegnap határozottan elítélte Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentéseit, miszerint „ami tavaly óta Egyiptomban történik, az a hazugságok és a túlzások sorozata”. Kairó szerint Ankara nincs abban a helyzetben, hogy „demokráciáról és az emberi jogokról adjon leckét másoknak”.
„Aki követi a török politikát az tudja, hogy 12 éve másról sem szól az ország belpolitikája, mint a demokratikus hagyományok lebontásáról és egy iszlamista rendszer kiépítéséről.” – olvasható a közleményben. „Az egyáltalán nem számít demokratikusnak, amikor erőt alkalmazok az ellenzék ellen és a békés tüntetéseket verek szét, valamint elhallgattatom az ellenkező véleményeket. Az sem számít éppen a mintának, hogy úgy változtatjuk meg az alkotmányt, hogy bebiztosítsa az államfő hatalmát, akár évtizedekre is”. A közlemény kitért még a kurdokra és Ankara külpolitikájára, különösen az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet irányába tanúsított ellentétes magatartás miatt. Ezenfelül Egyiptom szerint Ankara kiemelten támogatja a jemeni Muszlim Testvériséget és a Líbiában harcoló iszlamistákat, amellyel “csak zavart és békétlenséget okoz a régióban”. Sőt az egyiptomi külügyminisztérium felszólítja a nemzetközi közösséget és az ENSZ-et, hogy tegyen lépéseket Törökország ellen, mert veszélyezteti a regionális békét és a biztonságot.
Egyiptom lényegében ezzel reagált Erdogan vasárnapi kijelentéseire, amikor a török államfő az Isztambulban rendezett Világgazdasági Fórumon Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnököt bírálta. „ Egy egyiptomi miniszter tette tönkre az egyiptomiak álmát és demokratikus céljait, amikor megdöntötte Egyiptom első demokratikusan választott kormányfőjét”. Nem ez volt az egyetlen, amikor a török államfő kikelt Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök ellen. Az ENSZ 69-ik közgyűlésén nyilvánosan megkérdőjelezte az új „egyiptomi rezsimet”. „Az ENSZ az a hely, ahol a puccsisták beszélhetnek? Vagy az a hely, ahol a demokratikusan megválasztott államfők és kormányfők tartanak beszédet?” – tette fel a kérdéseket Erdogan, majd meg is válaszolta őket, hogy nem szereti, ha olyan emberekkel előtt kell beszélnie egy teremben, akik nem demokratikusan kerültek hatalomra.
A legérdekesebb az volt, hogy Erdogan kijelentései nemcsak Egyiptomot dühítették fel, hanem az Egyesült Arab Emírségeket is. Abu Dhabi egyszerűen „otrombának” nevezte a török államfő beszédét és egy „elfogadhatatlan” támadásnak tartotta Egyiptom ellen, amellyel beleavatkoznak az észak-afrikai ország belügyeibe.
A török-egyiptomi viszony Mohamed Murszi iszlamista elnök bukása óta feszült, de azóta még inkább mélyült a szakadék Ankara és Kairó között. Már az elnök elmozdítását követően Erdogan puccsnak minősítette az eseményeket és bírálta az egyiptomi vezetést a „megtorló akciók” miatt. Valamennyire érthetőek Erdogan reakciói: Törökország volt Mohamed Murszi egyik legnagyobb támogatója. 2012. szeptember Murszi 72 egyiptomi üzletemberrel együtt Törökországba utazott és 15 szektorban született megállapodás, mintegy 5 milliárd dolláros befektetés eszközöltek. Ezenfelül szinte minden külpolitikai és regionális kérdésben egyetértettek: a szíriai polgárháborútól kezdve, a palesztin kérdésen át, egészen Izraelig bezárólag.
Júliusban az egyiptomi külügyminisztérium bekérette Törökország kairói ügyvivőjét Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnöknek az országot bíráló kijelentései miatt, amiért Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnököt zsarnoknak titulálta. Pár nappal később pedig a török miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában azzal vádolta meg Egyiptomot, hogy Izrael oldalára játszik és nincs őszinte álláspontja a palesztin kérdésben.
A kairói külügyi tárca akkori közleménye szerint Erdogant szűk ideológiai érdekek vezérlik. A megfogalmazás arra utalt, hogy Törökország az Egyiptomban terrorista szervezetnek minősített Muzulmán Testvériséget támogatja. Sőt, Kairó szerint Ankara tehet arról, hogy Líbiában azért kaotikus a helyzet, mert a törökök támogatják az iszlamistákat, s közvetve ők a felelősek az egyiptomi állampolgárok haláláért.