Az Asszír Demokratikus Mozgalom (ADM) Irak legfontosabb és legnagyobb keresztény pártja. Tagjai ott vannak az iraki hadseregben, a bagdadi kormányban, de még a kurdisztáni parlamentben is. Saját fegyveres szervezetük van, amely 1980-ban jött létre, és a kurd pesmergákkal közösen harcolt Szaddám Huszein ellen. Jelenleg 2000 fegyveresük van, és a Ninivei-síkságon tevékenykednek, ahol biztonsági és védelmi feladatokat látnak el.
Az ADM fegyveresei egyelőre nem keveredtek súlyos összecsapásokba az Iszlám Állam nevű terrorista szervezettel, ugyanakkor nagyon fontos feladatot láttak el a régióban: a „kalifátus” augusztusi hódításai során sok keresztény elhagyta a síkságon lévő otthonát, és a hátrahagyott értékekre és házakra az asszír milicisták vigyáztak. De részt vettek a civilek evakuálásában is, azokat pedig, akik visszatérnek, megfelelő védelemmel látják el. Sőt, ügyelnek arra is, hogy a helyi lakosság – főleg a muszlim része – ne rettegjen a fegyveres keresztényektől, vagy esetleg a megtorlástól: a legtöbb településen felhagytak a járőrözéssel, és csak hivatalos bejelentések után mennek ki a helyszínre.
Nem az AMD azonban az egyetlen keresztény milícia a régióban. A nemrég alakult, de rövid időn belül nagy hírnévre szert tett Dwekh Nawsha is a Ninivei-síkságon tevékenykedik, egy Sarafíja nevű kis faluban rendezkedett be. Odisho, a fegyveres csoport egyik parancsnoka szerint hivatalosan körülbelül 200-an vannak, de az „aktív állományban” lévők száma úgy 100 ember. Csak kézifegyvereik és gránátjaik vannak, és inkább kisegítik a kurd pesmergákat, mintsem önállóan kezdeményeznének harcot a „kalifátus” egységeivel. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy nincsen harci értékük: augusztus óta több kisebb összecsapásban vettek részt, és ezekből általában győztesen kerültek ki. A fegyveresek többnyire az Asszír Patrióta Párt (APP) szimpatizánsai – ez kisebb, de jelentős kihívója az ADM-nek –, és komoly katonai, rendőri és hírszerzési múlttal rendelkeznek.
Ezen felül ők ápolják a legjobb kapcsolatokat az észak-iraki kurdokkal, ezért gyakran segítik ki őket a pesmergák, ha valami probléma adódik. Sőt: a Dwekh Nawsha harcosai a Zereváni-brigád egyenruháját és jelvényeit viselik. Ez a pesmergák „különleges alakulata”, többnyire a leghevesebb csatákban vesz részt és rá bízzák a „különösen veszélyes missziókat” is.
Egy 1987-es iraki felmérés 1,4 millióra becsülte az asszírok számát, de 2003-ban már csak 800,000-en, 2011-ben pedig 400,000 lehettek az arab országban. Az Iszlám Állam térhódítása miatt most valószínűleg ismét jelentősen csökkent az asszír keresztény közösség létszáma Irakban, mivel – a jezidiekkel és a többi vallási kisebbséggel együtt – ezrével menekültek a dzsihadisták elől.
A két milícia működése komoly kihívás elé állítja a hátramaradt asszírokat: egyre inkább megosztja a keresztény közösséget az, hogy ki melyik csoporthoz csatlakozik. A Dwekh Nawsha az APP-vel együtt – a szoros kurd kapcsolatok miatt – a kurd autonómia része kíván lenni, miközben az AMD inkább Bagdad fennhatósága alatt maradna. Ez a szembenállás már a milcisták fegyverzetében is meglátszik: az ADM az iraki hadseregtől, síita milíciáktól és helyi források szerint Irántól is kap fegyvereket. Ezzel szemben a Dwekh Nawsha a kurdoktól és a feketepiacról szerzi be a szükséges hadianyagot. Jelenleg mindkét csoport – a „kalifátus” elleni harc mellett – igyekszik növelni a befolyását az asszírok között. Akiknél nagy az egyetértés abban, hogy legyőzik a terroristákat. Abban viszont már megosztottak, hogy az Iszlám Állam kiűzése után milyen jövőt képzelnek el: Bagdad, vagy Erbíl felügyelete alá tartozzon a ninivei tartomány.