Késhegyig menő jogi háború Schindler listája körül Izraelben

1200 zsidó nevét tartalmazza Schindler híres listája, mely életmentő volt a holokauszt idején. A lista négy másolatából kettő a Jad Vasem tulajdonában van Jeruzsálemben. Schindler özvegyének örököse szerint jogtalanul.

Hogy került a lista a Jad Vasem múzeumba, amely a holokauszt hivatalos emlékhelye Jeruzsálemben? Egy bőröndben találta meg egy német fiatalember a szülei halála után. A bőröndöt eljuttatta egy újság szerkesztőségébe, onnan pedig Izraelbe küldték, a Jad Vasem múzeumba. Csakhogy Emilie Schindler, az özvegy szerint a bőrönd jog szerint az ő tulajdona lett volna. Egy német bíróság ezt ki is mondta, ám a bőrönd időközben Izraelbe került. Schindler híres listája azóta is ott látható.

Mi történhetett? Oskar Schindler, aki gyáriparos és náci párttag volt, 1200 zsidót foglalkoztatott a gyárában a holokauszt idején, és ezzel a biztos haláltól mentette meg őket. Erről szólt Steven Spielberg híres filmje, a Schindler listája. A német gyáros a világháború után nejével Argentínába ment. Ott éltek egy darabig, majd Schindler egyedül visszatért Németországba. Megismerkedett Anne Marie Staehr-ral. Özvegye szerint a nő Schindler szeretője volt, aki a gyáros halála után jogtalanul szerezte meg a híres bőröndöt, benne a sokezer dokumentummal, köztük Schindler listáival. Négy másolat készült a híres listából, melynek az eredetije a háború idején megsemmisült. Két másolat volt a bőröndben, és ez a kettő jutott el Jeruzsálembe a Jad Vasem múzeumba.

Az izraeli múzeum szerint a hölgy kapcsolata Schindlerrel plátói volt. A bőröndöt Schindler nála hagyta. Halála után Anne Marie Staehr őrizgette a bőröndöt. Miután ő is meghalt, a fia eljuttatta a dokumentumokat egy német lapnak. Így szerzett tudomást a Jad Vasem múzeum a híres bőröndről, melyet törvényesen szerzett meg- írja a zsidó múzeum abban a levélben, melyet az AFP hírügynökségnek küldött annak kérdéseire válaszolva.

Egyáltalán nem így látja az ügyek állását Erika Rosenberg, aki megírta Schindler özvegyének életrajzát és azután az örököse is lett az asszonynak, akinek gyermeke nem volt. Erika Rosenberg szerint jogtalanul birtokolja a Jad Vasem múzeum a bőröndöt, mely a német jog szerint az özvegyet, illetve annak jogutódát illetik. A per kemény jogi csatát ígér: az első tárgyalás április 15-én lesz.

A Schindler listája történelmi dokumentum, és mindenképp közkézen kell maradnia- hangsúlyozza a Jad Vasem múzeum levele. A holokauszt emlékmúzeuma 1999 óta őrzi a híres lista másolatait, melyektől semmiképp sem akar megválni. Erika Rosenberg a maga részéről nem vitatja, hogy Schindler listája és a többi dokumentum fontos egy izraeli közgyűjtemény számára, de azt állítja: a Jad Vasem a valódi tulajdonos megkerülésével jutott hozzá a nevezetes bőröndhöz, amely valójában Schindler özvegyének jogutódát illeti meg. Itt tart most Schindler listájának ügye, miközben az egész világ arra készül, hogy megemlékezzen a náci Németország feletti győzelem 70. évfordulójáról.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez