A csimpánzoknak is járnak az emberi jogok
Így döntött egy New York-i bíró. Egyelőre egy konkrét esetben: két, kutatólaboratóriumban fogva tartott csimpánzéban. De miután az amerikai jog a precedensekre épül, vélhetően a többi főemlős is igényt tarthat hasonló elbírálásra.
Hercules és Leo ügyében már két éve folynak a jogi csatározások. A két csimpánzt egy állati jogi szervezet karolta fel. Azt akarták elérni, hogy a Stony Brook Egyetem kutatólaboratóriumában szabadságuktól megfosztott főemlősöket ugyanazok a jogok illessék meg, mint a fogva tartott embereket. Pontosabban, hogy indokolatlanul ne lehessen fogva tartani őket. Ez most sikerült is nekik.
A Habeas Corpus az a jogelv, amely garantálja, hogy törvényes vád, illetve bírósági tárgyalás hiányában csak rövid időre lehessen bárkit is a szabadságától megfosztani. Most először alkalmazta a bíró csimpánzokra, és ezzel megkérdőjeleződött Hercules és Leo fogva tartásának jogossága.
A Long Islanden működő egyetem képviselőjét berendelték a bíróságra. Válaszolnia kell majd a jövő hónapban arra, hogy mivel indokolja az egyetem az állatok fogva tartását. Az ügyben petíciót benyújtó Nonhuman Rights Project azt szeretné elérni, hogy a csimpánzokat engedjék szabadon, és vigyék őket egy állatvédelmi területre, Floridába. A szervezet alapítója, egy Massachusetts-i jogász tavaly egy interjúban elmondta: az szerepel a keresetükben, hogy a csimpánzok autonóm lények, vagyis joguk van az önrendelkezésre. Így arra is, hogy eldönthessék, hol és hogyan kívánnak élni.
A 2013-ban benyújtott keresethez tudósok eskü alatt aláírt nyilatkozatait csatolták arról, hogy a csimpánzok komplex kognitív, vagyis megismerő, gondolkodó képességgel rendelkeznek, így tudatában vannak a múltnak és képesek a választásra, vagy olyan bonyolult és összetett érzelmek kifejezésére, mint például az empátia.
Jóllehet Barbara Jaffe bíró egyelőre még csak azt rendelte el, hogy a csimpánzokat fogva tartó intézmény képviselőjének meg kell jelennie meghallgatáson a bíróság előtt, az eset precedensként alkalmazható a majdani hasonló jogi procedúrákban. Ezért tartja nagy lépésnek a már említett állati jogi szervezet vezetője. Mert ők azt szeretnék elérni, hogy minden csimpánzt megillessen a testi szabadság joga. “A lábunkat betettük az ajtórésbe. Bármi is jön ezután, az ajtót már soha nem lehet becsapni.”
Képünk illusztráció.