Netanjahu leállította az “apartheid-buszokat”

Óriási vitát generált belföldön és külföldön egyaránt az izraeli kormány döntése, amely szerint tilos a palesztin munkásoknak és a zsidó telepeseknek egy buszon utazniuk. A hatóságok szerint biztonsági okokból, de az ellenzéki és az emberjogi szervezetek szerint “szegregációs indokokból” kiadott rendeletet ma visszavonta az izraeli miniszterelnök.

Egy nappal korábban Móse Jaalon izraeli védelmi miniszter három hónapra, próbajelleggel vezette be az utazási rendeletet, amely kimondja: a palesztin munkások nem utazhatnak ugyanazon a buszon, mint az izraeli telepesek. Ezen kívül az Izraelben munkát vállaló ciszjordániai palesztinoknak szigorúan őrzött határátkelőkön kellett mindkét alkalommal (tehát a ki-és beutazásnál) keresztülhaladniuk. Itt felkerültek volna egy listára, s ha később nem egyezne az autóbuszon lévők száma a listán szereplőkkel, akkor mindenkit ideiglenes őrizetbe vetettek volna és körözést adtak volna ki a hiányzó személy ellen, mint “potenciális terrorista”.

Az izraeli sajtó – Haaretz, Ynetnews – szerint a ciszjordániai palesztinok eddig bármelyik izraeli autóbusz társaságnak bármelyik járatával ingázhattak a lakóhelyük és Izrael között. A rendelet azonban kikötötte, hogy ezentúl csak négy határátkelőt használhatnak. Ezen felül a munkásokat külön busz vitte volna a határátkelőhöz, egy külön palesztin busz pedig haza.

Régóta tervezett lépés

Már évek óta követelték ezt a lépést az izraeli jobboldalon. Oren Hazan, a Likud párt Ciszjordániában élő parlamenti képviselője biztonsági okokra hivatkozva évek óta szorgalmazza a palesztinok buszjáratainak elkülönítését. Nican Alon, az Izraeli Védelmi Erők helyi parancsnoka azonban folyamatosan elutasította kérését, mert az volt a véleménye, hogy ha a palesztinok merényleteket akarnának végrehajtani, akkor azt bárhol megtehetnék izraeli munkavállalásuk során, s ezért nem feltétlenül a buszjáratok a veszélyeztetett célpontok.

Tavaly októberben viszont Móse Jaalon elfogadta a telepesek követelését .“Nem kell biztonsági szakértőnek lenni annak megértéséhez, hogy ha húsz arab utazik egy buszon zsidó sofőrrel és két-három utassal, köztük egy fegyveres katonával, akkor garantált a merénylet”- indokolta lépését akkor Jaalon. Legelőször az Ejál átkelőhelynél érkező vendégmunkásoknál vezette be ezt a módszert.

Visszavont rendelet

A rendelet miatt komoly tiltakozások voltak Izraelen belül és kívül is. Az izraeli kormány legelőször januárban tervezte bevezetni az “apartheid-buszok” (a helyi emberjogi szervezetek így hívták) indítását, de több emberjogi szervezet fellebbezést nyújtott be az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bírósághoz. A baloldalon szintén nekiestek a rendeletnek. Jichák Hercog, az ellenzéki balközép Cionista Tábor és a parlamenti ellenzék vezetője élesen bírálta egy szerdai Facebook-bejegyzésében a védelmi miniszter döntését. “Fölösleges megalázásnak” nevezte, és annak adott hangot, hogy az intézkedés “csak tápot ad az Izrael elleni gyűlöletnek”.

A túl sok bírálat és támadás miatt Benjamin Netanjahu felfüggesztette a programot. Az izraeli miniszterelnök megegyezett a védelmi miniszterrel arról, hogy a rendelkezés “elfogadhatatlan” és “csak tovább növelné az ellenérzéseket Izraellel” kapcsolatban. A helyi és a nemzetközi emberjogi szervezetek üdvözölték a döntést, ugyanakkor figyelmeztettek, hogy a “tervet teljesen le kell venni a napirendről”. Reuven Rivlin izraeli elnök szintén kifejezte “megkönnyebbülését, hogy nem alakult ki veszély precedens az országban és Izrael nem tért le a demokrácia útjáról”.

Naponta több ezer palesztin munkás ingázik Izrael és Ciszjordánia között.

A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez