Amíg nem támad a hamburger, a bevándorlók tovább élnek

Már hosszabb ideje megfigyelték, hogy a bevándorló latinok jobb egészségnek örvendenek és tovább élnek, mint a fehér amerikaiak.  Ezt a jelenséget úgy is nevezik, hogy a ,,hispán paradoxon”, és létezését az Egyesült Államok betegségmegelőző kutatásai újra alátámasztották: a latinok várható élettartama 2 évvel hosszabb, mint a fehér bőrű amerikaiaké. Ezen túl a latinok a 10 leggyakoribb, amerikaiaknál tapasztalt betegségből hétben kevésbé érintettek.

Az Egyesült Államok lakosságának többségénél  a következő tíz a vezető halálok: szív-és érrendszeri betegségek, rák, infarktus, a légzőrendszer krónikus betegségei, Alzheimer, diabetes, influenza és tüdőgyulladás, májbetegségek és az öngyilkosság.

A latinok esetében  javítja a statisztikát, hogy a bevándorlók általában fiatalok, egyszerűbben és egészségesebben táplálkoznak (legalább az első években), és nem utolsósorban segítségükre vannak azok a szoros családi kötelékek, amelyekben élnek: ez utóbbi az oka annak, hogy ritkábbak körükben a  mentális zavarok. Ugyanakkor gyakoribb a kövérség és a vele járó problémák – állapítja meg az Egyesült Államokban most közzétett tanulmány. Sűrűbben fordul elő köztük a cukorbetegség is, akárcsak a különböző májproblémák. A legrosszabb egészségi állapotot az amerikai  latin lakosság körében  a Puerto Ricó-iak között mérték. Ők már közel állnak a fehér amerikaiak sokszor önpusztító életformájához – legalább annyit dohányoznak, isznak és keveset mozognak, mint az amerikaiak.

A latin lakosságnak a várható élettartamot illető előnye azonban a kutatók szerint a harmadik generációra teljesen megszűnik: a bevándorlók gyermekei már inkább elhíznak és dohányoznak, az ő gyermekeik pedig átveszik az összes amerikai problémát, ami az életformából és a táplálkozásból fakad. Kevesebb gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak, kevesebbet mozognak, és zsírosabban, cukrosabban étkeznek.