Most akkor mi jöhet? – interjú a Brexitről

Felbolydult a világ, miután reggel egyértelműen kiderült, hogy a brit társadalom ki akar lépni az Európai Unióból. Rengeteg a kérdés és óriási a bizonytalanság. Mi jöhet most? – kérdeztük Balázs Péter korábbi uniós biztost, a Közép-Európai Egyetem EU szomszédságpolitika tanulmányok központ vezetőjét.

- Nagy-Britanniában  ügydöntő népszavazáson dőlt el: az ország kilép az Európai Unióból. Mi a menetrend ezután?

– Először is az Egyesült Királyságon belül el kell végezni bizonyos alkotmányos lépéseket, kormányzati szinten stabilizálni kell a helyzetet, a parlament két házának állást kell foglalnia. Ezután szóban és írásban is be kell nyújtani az EU-hoz a kilépésre vonatkozó álláspontokat. Hogy ezután mi lesz, azt ki kell tárgyalni. Hogyan is alkalmazzák először a lisszaboni szerződés 50. cikkét. Ez a folyamat ősszel indulhat leghamarabb.

A skótok 68, az észak-írek 55,77 százaléka szavazott a bennmaradásra. Emiatt borulhat Nagy-Britannia?

– Ez komolyan megrázza a brit belpolitikát. Az észak-írek már mondtak olyat, hogy ők talán akkor csatlakoznának Írországhoz. A skótoknál is felélénkülhet az elszakadási kedv. Úgy néz ki, Wales marad Angliával. Emellett nagy kérdés, hogyan alakul ezután Anglia külpolitikai pozíciója. Egészen más lesz a hatalmi egyensúly, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsában már nem kézenfogva jár Anglia és Franciaország. Ugyanez a NATO-ban és egy sor nemzetközi szervezetben is átrendezi a viszonyokat. Mert ezután az angolok nem az uniós padon, hanem egy teljesen külön széken ülnek majd. Valószínűleg az USA-hoz lépnek majd közelebb, emiatt pedig az EU összezár.

Mindenki arról beszél, hogy a Brexit negatívan befolyásolja a brit gazdaságot. Pontosan milyen következmények várhatóak?

– Mindenképpen megbolygatja a piacot és ez így is marad, amíg nem dől el, hogy Angliának mi lesz a pontos gazdasági viszonya az Európai Unióhoz. Esetleg bennmarad-e a Vámunióban, belép-e az Európai Gazdasági Térségbe.

Hogyan befolyásolja a Brexit a jelenleg Nagy-Britanniában dolgozó magyarok helyzetét, vagy az odakészülő egyetemistákat?

– Pillanatnyilag sehogy, de rövidesen változni fognak a szabályok. Később már nem az egységes belpiac szabad mozgása, hanem egy autonóm angol rendszer határozza majd meg ezeket a dolgokat. Ez valószínűleg valamennyire korlátozóbb lesz.

Mi lesz az Európai Unióval? Jelenleg két vélemény feszül egymásnak. Egyesek szerint felbomlik, mások pedig a megújulásról és a megerősödésről beszélnek.

– Az EU-szkeptikusok most mindenképpen felbátorodnak. De ettől még nem fognak kormányra, sem többségbe kerülni. Az EU-n belül ez mégis csak egy periférikus hang és az is marad, amíg az Európai Tanácsban nem lesznek többen. Ugyanakkor az összezárás első jelei már látszanak. Az alapító hatok (Németország, Franciaország, Olaszország, a Benelux-államok) már most hétvégén összeülnek Berlinben. Ez egy kemény mag. Integrációpárti, és így kevésbé lesz türelmes a bomlasztókkal szemben.

Igazuk van-e azoknak, akik szerint ez a népszavazás bebizonyította, hogy már nem az elit, hanem a populista tömegkommunikáció kormányoz?

– Itt a brit Konzervatív Pártból kikerült egy élére állított kérdés a közvélemény elé. Rosszul sült el, mert David Cameron azt gondolta, hogy a népszavazás kiírásával megnyugtatja a saját EU-szkeptikusait és a népszavazás megnyerésével lezárja a problémát. Nem jött be. A saját országa fog erre ráfizetni. Viszont a válságok arra jók, hogy felrázzák a gondolkodást, felszínre hozzanak akut problémákat és kikényszerítsék a megoldást. A populizmus az egész világon terjed, aminek kedvez a közvetlen kommunikáció. Bárki bármit névtelenül megoszthat a világhálón. Aki ezt fölismeri és használja, az pillanatnyi előnyt meríthet belőle, de az igazság előbb-utóbb ki szokott derülni.

Kép: flickr

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez