Lóverseny, teveverseny – színpompás riport Tunéziából
Ezen a télen két sivatagi fesztiválba is bepillantást nyerhettünk. Az egyiket Douzban, a másikat Tozeurban rendezték. Mindkét város a Szahara kapujában egy-egy pálmaoázisból nőtt ki. Varga Zsolt írása és fotói.
Tévedés lenne azt hinni, hogy azért találták ki ezeket a fesztiválokat, hogy minél több turistát csalogassanak ide télvíz idején a sivatagba. Az első Douz-i fesztivált – kapaszkodjanak meg! – 1910-ben rendezték, amikor még híre-hamva sem volt a tömegturizmusnak.
Azóta persze nagyot változott a világ. Míg akkor legfeljebb egy-két kalandvágyó vándor tévedt ide, ma dugig megtelnek a szállodák, alig lehet szabad szobát kapni. Pedig még napközben is csak alig tíz-tizenöt fok van. A gazdag program persze kárpótol a meleg hiányáért.
Douzban minden a teve körül forog. Dromedár itt, dromedár ott. És a sivatag hajójáról kiderül, hogy sokkal több, mint közlekedési eszköz. Ami nálunk lóverseny, az itt teveverseny. Kitenyésztettek egy tevét, ami hófehér színéről ismert, és nagyon gyorsan fut, fogadni is lehet rá.
Tozeurban már a lovakat ülik meg a berber és beduin harcosok. Az arab telivéreket. Harci alakzatban, előre szegezett szablyával vágtatnak, a paripák patája felveri a homokot.
Ha valaki nem tudná, ezeknek az arab telivéreknek az ősei virágoztatták fel Bábolnát. A leghíresebb magyar ménes titka az, hogy a hajdan Magyarországra szakadt és Bábolnán letelepedett arab Fadlallah el Haded Mihály úgy száz évvel ezelőtt vissza-visszajárt a sivatagba, és sikerült neki a beduin és berber törzsek gondosan tenyésztett lovait megvásárolnia.
