Jugó-nosztalgia: így élik meg ma az egykori tagállamok lakói Jugoszlávia szétesését

Vjeran Pavlakovic történész a Nyugat-Balkán nemzetépítő folyamatait kutatta 2014-ben angol nyelven is megjelent tanulmányában (Strategies of Symbolic Nation-building in South Eastern Europe ). A felmérések során arra volt kíváncsi, hogy a mai Horvátországban, Albániában, Koszovóban, Szerbiában, Montenegróban, Boszniában és Macedóniában mit gondolnak az emberek az egykori Jugoszláviáról, van-e bennük nosztalgia.

Munkájához – ami az oslói és a rijekai egyetem összefogásával jött létre – a horvát Ipsos közvéleménykutató cég is hozzájárult. Minden érintett országban több mint 1500 embert kérdeztek meg a lakóhelyüket érintő témákról, a múlthoz és jelenlegi hazájukhoz való hozzáállásukról, a nemzeti jelképekről alkotott véleményükről, jövőképükről.

A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett horvátoknak csak 18 százaléka sajnálja Jugoszlávia felbomlását, de még ennél is kevesebben voltak Koszovóban, akik jó szívvel gondolnak vissza arra az időszakra: ott csupán 5 százalék mondta azt, hogy rosszul érintette a szétesés.

Nem úgy a szerbek, akiknek 70.9 százaléka ha tehetné, még mindig éltetné Jugoszláviát, de magas volt a velük egyet értők aránya Montenegróban (63.1 százalék), Macedóniában (45.3 százalék) és Boszniában is (68.2 százalék).

A történész szerint a statisztika azt mutatja, hogy azoknak az országoknak a lakói kevésbé vágyakoznak vissza a jugoszláv időszakba, ahol a felbomlást követően jobban sikerült az önállósodás. Ez lehet az oka annak is, hogy a nemzeti öntudatuk erősebb a horvátoknak és a koszovóiaknak: a horvátoknak 2.8, a koszovóiaknak pedig csak 2 százaléka vallotta magát jugoszlávnak, szemben a montenegróiak 28.1 és a szerbek 31.8 százalékával, akik között többen állították, hogy jobban éltek a jugoszláv korszakban, mint manapság.