Diplomatikus közvetítésre készül Ferenc pápa Mianmarban és Bangladesben
“Imádkozunk azért, hogy rohingya testvéreink megőrizhessék hitüket és ne legyenek emiatt üldöztetésnek kitéve” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren – de a helyszínen valószínűleg a nyilvánosság előtt nem jelenti ezt ki Mianmarban.
Legalábbis az ország lakosságának mindössze 6%-át kitevő keresztény kisebbség vezetői ezt kérték Ferenc pápától. Miért? Több mint hatszázezer muzulmán rohingya menekült el Mianmarból az üldözés miatt. Miért nem lehet ezt elmondani a nyilvánosság előtt? Azért, mert az ország lakosságának 88%-át kitevő buddhista többség egyetért a hadsereggel, mely brutális akcióival menekülésre készteti a rohingya kisebbség tagjait. A helyi lakosság nem is használja ezt a kifejezést, hanem bengálinak nevezi őket. Ez célzás arra, hogy a brit birodalmi időkben az angolok telepítették be a rohingya kisebbség őseit az országba. Akiket a helyi lakosság jöttmenteknek tekint.
A Vatikán májusban vette fel a diplomáciai kapcsolatot Mianmarral, az egykori Burmával. Ferenc pápa nevezte ki a helyi katolikus hierarchia vezetőjét, Bo érseket bíborossá. A keresztények éppúgy kisebbséget alkotnak Mianmarban, mint a muzulmánok. A pápai látogatás kapcsán attól tartanak, hogy a hadsereg ellenük fordul, ha Ferenc pápa egyértelműen kiáll a rohingya kisebbség jogai mellett. A katolikus egyházfő ezért diplomatikus közvetítésre készül: támogatja azt az egyezményt, melyet Aun Szan Szu Kji asszony, Mianmar politikai vezetője Banglades külügyminiszterével kötött csütörtökön. Eszerint két hónapon belül meg kell kezdeni a több mint 600 ezer rohingya menekült hazatelepítését Mianmarba. Kérdés, hogy mit szól ehhez a hadsereg és a buddhista egyház, mely igen befolyásos Mianmarban, ahol Ferenc pápa a vallási és etnikai kisebbségek érdekében lép fel.