EU-csúcs: ha a gazdasági helyzet javul, akkor miért van politikai válság Európában?

Drámai összecsapások várhatóak a brüsszeli csúcstalálkozón, ahol az eurozóna reformját és az európai migrációs politikát vitatják meg csütörtökön és pénteken. Macron francia elnök nyíltan politikai válságról beszélt, miután Ferenc pápával találkozott Rómában.

De miért van politikai válság, ha az EU gazdasági mutatói egészen jók? Ezt a jogos kérdést veti fel a Social Europe portálon Juan Menendez-Valdes. Aki közöl is egy optimizmusindexet, mely azt mutatja, hogy melyik EU tagállamában mire számítanak a jövőben a polgárok? A mélypontot szinte természetesen a déliek jelentik: Görögországban és Olaszországban végtelenül pesszimisták az emberek. Olyannyira, hogy gyerekeik és unokáik jövőjét még sötétebben látják, mint a sajátjukat! Kik állnak az élvonalban? Természetesen a skandinávok: a svédek és a dánok. (Mi magyarok a középmezőnyben helyezkedünk el./ Csakhogy a svédeknél és a dánoknál is egyre erősebbek a populista pártok és mozgalmak. Miért? Svédország kapcsán erre kereste a választ a New York-i Bloomberg.

Svédországban, ahol szeptember elején választásokat tartanak, a neonáci gyökerekkel rendelkező Svéd Demokraták megelőzték a kormányzó szociáldemokratákat a közvélemény-kutatási adatok szerint! Az Európai Uniónak ez az egyik legsikeresebb állama, ahol a polgárokról gondoskodnak a bölcsőtől a sírig. Ők a legoptimistábbak az egész Unióban, de mégis nagy a frusztráció, mert a jóléti állam már nem tud mindenről gondoskodni. Nem a pénz hiányzik, hanem az ember. Nincs elég szakképzett ápolónő és orvos a városoktól távoli területeken. Ezért a gyereket váró családokat arra készítik fel, hogy miképp kell szülni az autóban – minden orvosi segítség nélkül. Elvben a 600 ezer bevándorló beengedése épp azt célozta, hogy mérsékeljék a munkaerő-hiányt. Kiderült: hosszú a folyamat, amíg egy bevándorlóból szakképzett munkavállaló lesz. Ráadásul aligha valószínű, hogy az Afrikából vagy a Közel-Keletről érkezett bevándorló orvos vagy ápolónő olyan északi területeken keresne munkát, ahova a svédek sem szívesen mennek, mert a tél nagyon hosszú és gyakran van akár mínusz negyven fok is! Sok svédet viszont irritál a 10 milliós országban a 600 ezer bevándorló, akik a nagyvárosokban élnek – jórészt szociális segélyből. Erre a frusztrációra építenek a Svéd Demokraták – számol be a New York-i Bloomberg portál.

Elvbarátaik Olaszországban már hatalomra is kerültek. Ott azonban sokkal inkább érthető a populisták népszerűsége, hiszen tíz éve magasabb volt az életszínvonal, mint manapság. Óriási a szóródás Európában – állapítja meg a Social Europe friss cikke, melyet Juan Menendez-Valdes írt. Miközben az EU-átlag szépen javul, addig Dél-Európa gyengén muzsikál: még mindig nem éri el a 2008-as szintet. Míg az EU-ban az aktivitási mutató 73,5% és a munkanélküliség csak 7,3%, Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban rosszabb a helyzet. A görögök ugyan hamarosan kikerülnek a trojka gyámsága alól, de óriási életszínvonal-csökkenéssel fizettek a pénzügyi stabilizációért. Nem csoda, ha Athénban egy furcsa pár kormányoz: a szélsőbaloldali populisták fogtak össze a szélsőjobboldali elvbarátaikkal, akik nézeteiket tekintve nemigen különböznek a Svéd Demokratáktól vagy az osztrák Szabadságpárttól.

Steve Bannon, Trump elnök elcsapott ideológiai tanácsadója itt Budapesten fogalmazta meg, hogy szerinte mi a válság oka és hogy húzhatnak ebből hasznot a populisták: a globalizáció elmúlt évtizedei során az elit elhanyagolta azokat a középosztálybeli és munkás rétegeket, melyek vesztesnek érzik magukat. Nem profitáltak a fellendülésből, sőt az életszínvonaluk csökkent is, mert olyan területen laktak és olyan szakmájuk volt, amelyet leértékelt a globális piac. Ez a populista pártok nagy lehetősége – magyarázta Steve Bannon, aki a CNN szerint aktív tanácsadói szerepet is játszik Európában. Például ő hozta össze a populista koalíciót Itáliában, mert Matteo Salvini, a Liga főnöke elsősorban rá hallgat.

Brüsszelben nincsenek ezzel tisztában?

Ha késve is, de az Európai Unió központjában is realizálták, hogy baj van: gyengülnek azok a centrumpártok, melyek minden tagállamban az unió legfőbb hívei és támaszai. Ezért tavaly ősszel szociális csúcsot rendeztek Göteborgban. Abban a Svédországban, melynek jóléti állama világmodell. Ahol a GDP 44%-a az adó. Ahol a szociáldemokraták, akik kitalálták a jóléti államot,  2014 óta újra kormányoznak. Az EU csúcson elfogadtak egy dokumentumot is a Szociális Európáról, de ki vette ezt észre? Senki, mert a menekültválság elterelte erről is a figyelmet. Nem véletlenül: a migránsok tömeges beáramlása épp azt a társadalmi csoportot irritálja a legjobban, melyet Steve Bannon a populisták legbiztosabb bázisának nevezett Budapesten. A globalizáció lúzer csoportjai nem a biztonságukat féltik elsősorban, hanem a munkahelyüket és a munkabérüket. Azt látják, hogy az elit velük szemben hozza be a bevándorlók tömegét, amely lenyomja a béreket és elveszi előlük a szociális támogatás egy részét. Ezzel még Svédországban sem viccelnek, ahol pedig évtizedeken át szoktak a jóléti állam szolgáltatásaihoz a polgárok. Ha elfogy a politikai támogatás, akkor mi lesz a gazdasági konjunktúrával? Ki fogja támogatni Macron francia elnök és Merkel német kancellár reformját, melyet ma terjesztenek elő Brüsszelben? Róka fogta csuka helyzet alakult ki a gazdaság és a politika között Európában, és a megoldást egyelőre senki még csak nem is sejti…

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez