Radioaktív farkasok lephetik el Európát?

A csernobili populáció hétszer nagyobb, mint a környező területeké, és az egyedek vándorolnak.

Csernobil farkasai szétszórhatják radioaktív génjeiket Európában egy új kutatás szerint, amelyet a kutatók a halálzóna egyedein végeztek el. Az említett területen az 1986-os katasztrófa után elszaporodott a vadállomány, amelynek tagjai mai napig hordozhatják a radioaktív szennyeződést.

A kutatók összesen 14 farkast láttak el GPS-es nyomkövetővel a csernobili populációból, így a történelem során először képesek voltak követni a mozgásukat. A columbiai Missouri Egyetem professzorának, Michael Byrne-nek és csapatának sikerült bizonyítékot találnia arra, hogy egy fiatalabb ragadozó akár 300 kilométerre is képes elvándorolni. Ebből következtettek arra a kutatók, hogy a mutálódott gének eljuthatnak akár más populációkhoz is. A kutatásról a European Journal of Wildlife Research-ben közöltek egy tanulmányt.

Az állatok elszaporodása a tiltott zónában legfőképp az emberi jelenlét hiányának köszönhető, a sugárzási szint ugyanis még mindig túl magas az emberi szervezetnek. A katasztrófaturizmus ugyan beindult pár éve, és még hostelt is nyitottak mindössze 14 kilométerre az atomkatasztrófa helyszínétől, a vadászat, az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság hiánya azonban kedvezett a vadállománynak – korábban ugyanis ezek tartották alacsonyan a populációt. A farkasok, hiúzok, vaddisznók száma jelentősen megnőtt – farkasból például hétszer több él itt, mint a környező területeken.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez