Újabb dél-koreai exelnök megy börtönbe
Négy volt államfője él még az ötvenmilliós Dél-Koreának, amely a G20 csoport tagja. Mind a négyet lesittelték korrupció miatt.
Most I Mjung-bak kapott 15 éves börtönbüntetést azért, mert hagyta, hogy a Samsung főnöke megvesztegesse. Nem ez volt az egyetlen vádpont, amelyben bűnösnek találták, de a legsúlyosabbnak ez bizonyult. Emiatt 13 milliárd von pénzbüntetést is kell fizetnie a börtönbe bevonuló exelnöknek. Ez több mint 12 milliárd forintot jelent.
Soha olyan sok szavazatot nem kapott még elnökjelölt, mint I Mjung-bak 2007-ben. A sikeres üzletembertől azt várta az ország, hogy az élvonalba repíti Dél-Koreát. Ehelyett jött a nagy pénzügyi világválság 2008-ban, amely súlyos csapást jelentett Dél-Koreának is. A Samsung és más nagy cégek állami támogatást kértek és kaptak – természetesen nem ingyen. A hivatalban levő elnök saját egykori cégét is állami pénzek segítségével mentette ki a bajból. Most ezért kell fizetnie. Egy hete van a fellebbezésre az ítélet ellen.
Utóda, Pak Kuhnje asszony rosszabbul járt: 33 éves összbüntetést kapott korrupcióért. Dél-Korea első elnök asszonya egész korrupciós hálózatot épített ki legjobb barátnője segítségével. A helyi sajtó csak sámánasszonynak nevezte a barátnőt, aki von milliárdokat szedett be a nagy cégektől, melyek aztán jelentős állami támogatáshoz jutottak az elnök asszony segítségével. Még két korábbi elnök kapott hosszas börtönbüntetést korrupció miatt. Ők le is ültek 2-2 évet, de azután szabadon engedték őket – jó magaviselet miatt. Ugyanez történt a Samsung főnökeivel is.
A jelenlegi elnök, Mun Dzsein a korrupció elleni harcra helyezte a hangsúlyt a választási kampány idején és ezzel nyert. A dinamikusan fejlődő Dél-Koreában évtizedes szoros kapcsolat alakult ki a nagy cégek és a politikai elit között. A gazdaság olajozását sokáig természetes jelenségnek tekintették. Ezen részben nemzetközi nyomásra változtattak: az Egyesült Államokban olyan ügyészség alakult meg, mely külföldi ügyekben is nyomozhat. Másrészt pedig a pénzügyi válság /2008/ óta leállt az életszínvonal növekedése. Emiatt a közvélemény fokozódó kritikával figyeli az elit gyarapodását, miközben saját életkörülményei nem javulnak Dél-Koreában.