Minden magyar számít – kutatás a kárpátaljai szórványról

Miközben a Várkert Bazárban a nagyvilág magyar szórványának, a diaszpórának a találkozója zajlott, a Deák téren, az Akvárium klubban a kárpátaljai szórványról folyt a szó. Fiatal kutatók mutatták be a Nemzetpolitikai Kutatóintézet támogatásával végzett terepmunkájuk eredményeit.

A magyar szórvány nemzetpolitikai jelentősége erőteljesen növekszik – mondta köszöntőjében Grezsa István.  “A mi szótárunkban a szórvány a Kárpát-medencét jelenti, a diaszpóra az úgynevezett nyugati világot. De mind a két élethelyzet arról szól, hogy egy többségi környezetben nehezebb időkben is valami makacs és görcsös ragaszkodással megőrizzük az anyanyelvet, a kultúrát és megmaradunk magyarnak, ahogy a szüleink és a nagyszüleink szerették volna” –  fogalmazott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos.

Minden nehézség, a józan ész, az elemi logika ellenére időnként teljesen elzárt világokban és közösségekben is megmarad a magyar szó és a ragaszkodás a magyar kultúrához, a mai Magyarországhoz. Ha ők ki tudtak ilyen méltatlan körülmények között tartani, azt az üzenetet kell elvinnünk a legelzártabb, legeldugottabb településen élő néhány magyarnak is, hogy van mellettük egy gondoskodó Magyarország, melynek minden magyar számít – tette hozzá.

20181115_diaszpora_0042_k

 

Egyáltalán nem valami romantikus nemzetszemléletből fakad ez a nemzetpolitikai elhatározás, nagyon is időszerű, hogy átgondoljuk az együttélésünket, a jövőnket és a jelenünket egyaránt – mondta Grezsa István. A magyar politika jelentős eredményeként esély nyílik újra arra, hogy a bizalmatlanságot felülírja a bizalom és az együttműködés uralja a Kárpát-medencei népek és országok közötti kapcsolatot – fogalmazott.

A miniszteri biztos szerint ennek már nagyon sok jele mutatkozik, például Szerbiában, ahol az ország európai uniós törekvései “jól összeköthetők a magyar nemzeti kisebbség és a magyar szórvány boldogulásával”. Vagy a jó szlovák-magyar államközi kapcsolatok formájában, noha azért van még tennivaló a nemzetiségi jogok terén.

Magyarország motorjává válhat egy olyan új kárpát-medencei együttműködésnek, ahol a magyarsággal való együttműködés a stabilitást szolgálja és végső soron közös érdek. A magyar politika nem valami ellen irányul, hanem valamiért és együttműködésben képzeli el a jövőt – mondta Grezsa István.

A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy a határon túli magyar szórvány és a tömbvidékek magyarsága révén olyan aranytartalékhoz tudunk jutni, amellyel a versenyképességünket tudjuk a 21. században megnövelni a Kárpát-medencében. A magyar szórvány legeldugottabb és legelmaradottabb részein élő magyarokra is számít a mai magyar kormányzat, nemcsak humán erőforrásként, hanem abból következően gazdaságiként is – mondta.

20181115_diaszpora_0050_k

A kárpátaljai magyar szórvány tendenciáit a Grezsa István szerint legizgalmasabb területen, a Felső-Tisza vidékén  vizsgálták hónapokig fiatal kutatók. Ott ukrán-ruszin tengerben vannak szigetszerűen magyar falvak, már-már a lét határára került magyar közösségek. A Tátrai Patrik vezetésével végzett kutatás három különböző terepen zajlott: a 115 ezres nagyvárosban, Ungváron, ahol 7 százalék a magyarok aránya, az egykori ipari múltját sirató 10 ezres Nagybocskón-Gyertyánligeten, 3, illetve 14 százaléknyi magyarral, valamint az elöregedő Gődényháza – Tekeházán, ahol a néhány száz lakosból minden második magyar. Az így elkészült pillanatfelvétel a kárpátaljai magyar szórványról sok hasonlóságot mutat a nagyon is különböző élethelyzetek ellenére. Jellemzően a férfiak külföldön dolgoznak, a nők maradtak otthon. Többségében etnikailag vegyes családok a jellemzőek, melyekben leginkább ukránul beszélnek. A magyar nyelv leginkább ott őrizhető meg, ahol az édesanya a magyar.

20181115_diaszpora_0056_k

A magyarság megmaradásában fontos szerepük van az egyházaknak is, melyek a közösségformáláson túl kulturális és szociális szerepet is betöltenek. Ennek ellenére az egyházak egyikének sincs szórványstratégiája – hangzott el. Mégis a templomokban jön össze leginkább a magyar közösség, ezt szerencsés esetekben “kovászemberek” is segítik. Ami pedig a jövőt illeti: míg 8-10 éve a magyar óvodák és iskolák még küzdöttek a fennmaradásért, addig ma nagy bennük a túljelentkezés. Az anyaországi támogatásoknak köszönhetően jobbak ott a körülmények, mint az ukrán intézményekben és a szülők azt is szem előtt tartják, hogy ha gyermekük jól megtanul magyarul, könnyebben juthat állampolgársághoz, mozoghat az Európai Unióban. Vonzóak a beiskolázási támogatások és a szülők szerint a légkör, a hozzáállás is jobb a magyar óvodákban, iskolákban. Ahol persze dilemmák is vannak bőven. Például az ukrán gyerekek befogadásával kockáztassák-e azt, hogy az ő nyelvi felzárkózásuk miatt lassabban haladjanak a magyar gyerekek, viszont a magyarokhoz lojális ukrán polgárok kerüljenek ki az iskolákból – ismertette Kovály Kata kutató.

20181115_diaszpora_0065_k

Az elhangzottakat a Magyarság Háza szervezésében kerekasztal-beszélgetésen támasztották alá, árnyalták és tették kézzelfoghatóvá az érintett területek képviselői: Pogány István ungvári plébános, Mácsek Szidónia, a Katolikus Karitász gyertyánligeti vezetője és Simon-Árpa Zsuzsanna igazgatóhelyettes az ungvári Dayka Gábor Középiskolából. A beszélgetést Ferenc Viktória nyelvész, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa vezette.

Fotó: Bocskay Zsolt

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez