Európa japán betegségben szenved?

Két évtizedes stagnálás hozta rossz hírbe a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalmát. Az ING Bank ezért kreálta a japán betegség indexet, mely a GDP-t, az inflációt, a kamatlábat és a demográfia helyzetet vizsgálja.

Az ötletadó egy japán professzor a Columbia egyetemről: Takatoshi Ito elemezte Japán két kínos évtizedét, amikor nem nagyon ment semmi sem. Miközben Kína szép csendesen leszorította a második helyről az ősi vetélytársat, Japánt.

Olaszország esetében a japán betegség nyilvánvaló 

A GDP ma nem több, mint 2004-ben! Vagyis nem kellett a nagy pénzügyi válság ahhoz, hogy Itália stagnálni kezdjen. Míg Japán fellendülés után bukott meg, Olaszországnak ez fellendülés nélkül sikerült! Nem csoda, ha polgárai elégedetlenkednek és populista pártokat támogatnak. De nem sokkal jobb a helyzet Spanyolországban sem, ahol a munkanélküliség 38% a fiatalok körében. Ilyen rosszul Japán sohasem állt! Részben persze azért, mert kevés a fiatal a távol-keleti szigetországban. De nemcsak ott:

Japánban magasabb a termékenységi mutató, mint sok európai államban 

A távol-keleti szigetországban több mint 8 millió lakás áll üresen! A tokiói kormány most közzétett jelentése szerint ezekben döntő többségükben öregek éltek, akik utód nélkül kihaltak. Pénzüket elásták a pincében…

Csakhogy Japánban magasabb a termékenységi ráta, mint Németországban, Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Portugáliában! A japánok azért fogynak, mert nem engedélyezték a bevándorlást.

Vége a kapuzárási pániknak, immár jöhetnek a bevándorlók 

A radikálisan konzervatív Abe Sinzo miniszterelnök a kényszerhelyzetben több tabut is ledöntött: elkezdte beengedni a bevándorlókat és az államadósságot felvásároltatta a nemzeti bankkal. A német államkötvények még 3,5%-kal többet hoztak a konyhára, mint a japánok az ezredfordulón. Ma már mindkét államkötvény negatív hozamú.

A japán kormány hivatalosan a tokiói olimpiával indokolta a bevándorlás szabályainak drasztikus módosítását, de mindenki tudja: a gazdaság alapvető érdekeiről van szó! Tíz olyan ágazatot jelöltek meg, ahova jöhetnek a külföldi munkavállalók és ezek közül csak az egyik az építőipar. A munkások nem hozhatnak magukkal családot, de a kvalifikált szakemberek már igen! Eredmény?
72 hónapja nem volt recesszió Japánban! Ez már-már rekord. Miközben az eurózónát a stagnálás veszélye fenyegeti, a távol-keleti szigetországot egyre kevésbé kínozza a japán betegség – állapítja meg Peter Tasker, az Arcus kutatóintézet szakértője, aki a Nikkei Asian Review-ban fejti ki a véleményét.

Mit kellene tennie Európának, hogy leküzdje a japán betegséget?

Fel kellene gyorsítania a reformokat, hogy az eurózóna, illetve az EU mindinkább egységes gazdasági rendszerként működjenek. Ez lenne Macron francia elnök elképzelése. Gazdaságilag ez logikus, de politikailag egyelőre kivihetetlennek látszik. Minden országban előretörnek a “szuverenista” erők, melyek nemzeti alapon kívánják megoldani a problémáikat. A sárga mellényesek tiltakozása Franciaországban vagy maga a Brexit is azt mutatja, hogy óriási az elégedetlenség a bérből és fizetésből éldegélő alsó középosztályban, melynek életszínvonala stagnált vagy csökkent Európában. Németország elvben növelhetné fogyasztását, hiszen évek óta óriási a költségvetési többlet, miközben szinte mindenki más deficittel küszködik. Ám a németeknek eszük ágában sincsen felvállalni az eurózóna vagy az EU gondjait. Annál is kevésbé, mert a legerősebb ellenzéki párt, az Alternative für Deutschland meghirdette a kilépés programját az eurózónából.

Mindezek alapján a Nikkei Asean Review következtetése az, hogy maguk a japánok kigyógyulófélben vannak a japán betegségből, miközben Európa épp ellenkezőleg: egyre kórosabb jeleket mutat. Ráadásul míg Japánban Abe Sinzo konzervatív kormányzata kreatívan kezelte a tabukat és bátran túllépett az előítéleteken, addig az európaiak egymás torkát szorongatják ahelyett, hogy a japán betegség kezelésével foglalatoskodnának.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez