A leglényegesebb gondolat a 2001-es előrejelzésben a globalizáció volt. A CIA szerint a világ az elkövetkező – immár elmúlt – tizenöt évben sima pályán halad az egységesülés fel. Az államok ennek megfelelően meggyengülnek, a „nem állami szervezetek” pedig erőre kapnak. Ezek közé tartoznak a nemzetközi nagyvállalatok és a civil szervezetek mellett a terrorszervezetek is, amelyek az egyenlőtlen, aszimmetrikus hadviselésben felveszik a versenyt az államokkal. Ez – többé-kevésbé – be is következett. Kitértek a kiberhadviselésre – éppen az elmúlt hetekben láttuk eredményeit –, és a pénzügyi instabilitásra is – szintén az elmúlt hetek bizonyították igazukat. Eddig minden rendben is volna.
Japán esetében gazdasági összeomlást vizionáltak, ami nem jött be, bár kétségtelen: nem ez volt a szigetország legjobb 15 éve. Afrika esetében viszont feltételezték, hogy a kontinens nem ér el jelentős fejlődést az új technológiáknak köszönhetően, ám, bár nem a sok kis Svájc kontinenséről van szó most sem, a fejlődés látványos.
Ugyanakkor az Európa Unió jövőjét egyirányú utcának látták – szerintük 2015-ben már a politikai egységesülés utolsó lépéseit teszi meg Európa. (Hát ettől messze vagyunk, jó, ha éppen szét nem feszítik az Uniót az újjáéledő nacionalizmusok.) Oroszországról írva egy „kiszámíthatatlan önkényuralmi rendszer” kialakulását valószínűsítették, ami a gyakorlatban meg is történt. Szerintük az ország „gazdaságilag sérülékeny marad, és folyamatos harcokat vív majd az ENSZ BT-vel.”. Hát ez az előrejelzés teljes mértékben bevált – Oroszország gazdasága az elmúlt tizenöt évben éppen másodszor kerül padlóra, az ENSZ-ben pedig gyakorlatilag mindenben más véleményen vannak az oroszok, mint a nyugati hatalmak. Az ukrán válságot viszont semmilyen szinten nem találták el – szerintük Ukrajna összes politikai ereje egyértelműen a nyugati orientáció hívévé válik 2015-re. Nem jött be.
Azt előre jelezték, hogy Észak-Korea tömegpusztító fegyvereket szerezhet, ugyanakkor lehetségesnek tartották, hogy az északi rendszer 15 év alatt összeomlik, és egyesítik Koreát.
Ami a Közel-Keletet illeti, lehetségesnek tartották a független Palesztina megteremtését. Ez félig-meddig megtörtént,. ha nem is úgy, ahogy elképzelték. Ugyanakkor Irakot jelezték potenciális veszélyforrásként, mondván: „tömegpusztító fegyvereket” szerezhet, és Afganisztánt, mivel „terroristáknak és szélsőségeseknek nyújt menedéket”. Mindez persze 2001 nyarán még jogos is lehetett. Az érdekes, hogy a CIA előrejelzői egyáltalán nem látták előre azt, hogy az Egyesült Államok kormánya – az ő munkaadójuk – beavatkozhat ebben a térségben. Bin Laden nevét sem említik, ugyanakkor azt írják, hogy a jövő úgy nézhet ki, mint egy James Bond film forgatókönyve, és ebben azért nem tévedtek.