Az orosz ortodoxia 17. századi megreformálásakor erősödött fel az addig is ismert „Harmadik Róma” elmélet. Eszerint az első két Róma (Róma és Konstantinápoly) elbukott, a harmadik Moszkva, negyedik pedig nem lesz. Ennek megtestesüléseként kezdeményezte az Új Jeruzsálem-kolostor felépítését 1656-ban az újítást levezénylő Nikon pátriárka.
Valóban létrehozták az ortodox Szentföldet mindössze 37 km-re Moszkvától. Bibliai nevet kapott az összes környező falu és domb, az Isztra folyót átkeresztelték Jordánra, a kolostor fő templomát pedig a jeruzsálemi Szent Sír templom alapján tervezték. Még el is küldtek egy szerzetest, hogy lemérje az eredetit és terveket rajzoljon róla.
Az ortodox hívek központjává váló komplexum helyzete a 20. század elején vált bizonytalanná. A kommunista vezetők ugyanis az “klerikális reakció melegágyának”, kulturális kincsei miatt viszont értékesnek tartották a kegyhelyet. A dilemma az 1920-as évek elején oldódott meg, amikor egyházi festményeknek és ikonoknak otthont adó Állami Művészettörténeti Múzeummá alakították a kolostort. Az átszervezés ellenére a zarándoklatok nem szűntek meg.
A komoly csapást a német csapatok okozták 1941-ben, súlyoson megrongálva az épületeket. A kolostort azonban annyira nagyra értékelték, hogy újjáépítése már 1942-ben megkezdődött. Az ortodox Szentföld csak 1961-ben vált teljesen elhagyatottá, amikor a legenda szerinti jeruzsálemi kövek eltűntek a területéről.
Tavaly novemberben megnyitva az Új Jeruzsálem Múzeumot, megindult a felújítás. Egyelőre a harangtorony és a harangok vannak kész, de a tervek szerint 2016-ra visszakapja régi fényét az ortodox kegyhely.
Kép: Új Jeruzsálem-kolostor Moszkva közelében (Wikipedia)