Lyndon B. Johnson 1908. augusztus 27-én született. Kennedy elnök meggyilkolása után vette át a sokkban lévő ország vezetését, majd 1964-ben saját jogán nyerte el a tisztséget. Társadalmi reformjai népszerűvé tették, a vietnami háborúba azonban belebukott, s 1968-ban már nem indult az elnökségért.
A mélyről indult Johnson a harmincas évek elején Texasban tűnt fel a politikai életben, s hamarosan az országos politika felé is megnyílt előtte az út. Roosevelt elnök New Deal politikájának támogatójaként 1937-ben demokrata színekben képviselővé választották, választókörzetét 1949-ig képviselte, s a ranglétrán fölfelé haladva egyre fontosabb bizottságokban kapott helyet.
1949-től már szenátorként növelte befolyását, a párt egyik legerősebb emberévé vált, előbb demokrata kisebbségi, majd 1955-től többségi vezető volt. Már 1956-ban harcba szállt pártja elnökjelöltségéért, s 1960-ban hiába számított komoly esélyesnek, a fiatal John F. Kennedy útját állta. Az alelnök-jelöltség azonban még elérhető volt számára: egyes források szerint JFK kérte fel (de nem számított rá, hogy a texasi rábólint), mások szerint ő küzdötte ki magának, abban azonban mindenki egyetért, hogy Johnson révén jó esély nyílt a kritikus déli államok szavazatainak megszerzésére.
A páros 1961-ben költözhetett be a Fehér Házba, ahol a rutinos politikus – tisztségéből adódóan – szinte hatalom nélkül találta magát. Kennedy ugyan igyekezett bevonni a döntésekbe, mégis nehéz dolga volt az energikus elnök mellett. 1963. november 22-én azonban minden megváltozott: a dallasi merénylet után 2 órával és 8 perccel a Washington felé tartó elnöki különgépen letette a hivatali esküt (ő volt az első elnök, akit egy bírónő esketett fel). A gépen még biblia sem volt, így Johnson egy, a meggyilkolt JFK íróasztalában talált katolikus imakönyvre esküdött fel. Az éppen az esküt mondó új elnökről és a véres ruhában döbbenten mellette álló Jackie Kennedyről készült fotó bejárta a világot.
Johnson az elődje által megindított programok folytatását ígérte az amerikaiaknak, JFK több tanácsadóját maga mellett tartotta, még Robert Kennedyt is meghagyta az igazságügyi miniszteri tisztségben. 1964-ben földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a választásokon, elnöki periódusának legfontosabb eleme a Big Society (Nagy Társadalom) program volt. Polgári jogi törvényeket fogadtak el, jelentős szociális programokat indított útjára (Medicare, Medicaid) és harcot hirdetett a szegénység ellen. Ugyanakkor elnöksége alatt süppedt bele Amerika a vietnami mocsárba, 1968-ban már 550 ezer katona harcolt a reménytelen háborúban.
A háború lett a veszte, 1968-ban már nem volt esélye a győzelemre, így bejelentette: minden erejét a háború befejezésére akarja fordítani, ezért nem indul újra. Ezután a politikától visszavonultan élt, 1973-ban halt meg, miután elszenvedte harmadik szívinfarktusát. Felesége, a 150 millió dolláros holdingot felépítő híres Lady Bird Johnson 34 évvel élte túl férjét.
Fotó: Europress/Getty