Véres vadnyugattá vált Paraguay és Brazília határvidéke

Brazília és Paraguay határvidéke a nemzetközi sajtó figyelmét elkerülve szépen lassan a dél-amerikai kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözést kísérő erőszak régiós központjává avanzsált. Amambay közigazgatási körzetében tavaly minden 100 ezer lakosra 66,73 gyilkosság jutott, ezek az adatok a térség legveszélyesebb államának, Honduras fekete statisztikáival is versenyre kelnek.

Miközben Paraguayban átlagosan minden 100 ezer lakosra 7,98 elkövetett gyilkosság jut, addig a Brazíliával határos Amambay tartományban ez a szám az országos átlag közel tízszeresére, azaz 66,73 áldozatra rúg. Annak ellenére, hogy a tavalyi statisztikák  9%-os javulást mutatnak a 2013-as adatokhoz képest, a paraguayi-brazil senki földjén operáló kábítószer-kereskedő bandák nyomában virágzó erőszak semmi kétséget sem hagy a felől, hogy immár nem Kolumbia és Peru jelentik a drogbűnözés melegágyát.

Kevéssé ismert tény, hogy évtizedek óta Paraguay látja el marihuánával Dél-Amerika jó részét, az ország pedig a világ harmadik legnagyobb illegális kendertermelője Mexikó és Afganisztán után. A paraguayi marihuána fedezi a hatalmas brazil kereslet mintegy 80%-át, de bőven jut az áruból Uruguaynak, Argentínának és Bolíviának, sőt Észak-Amerikának is. Az országban a kender termesztése és exportja még Stroessner diktatúrájának idejére nyúlik vissza, amikor  az állami földeken szüretelt marihuánát a nemzeti légitársaság gépein, a CIA közreműködésével szállították az USA-ba.

A Paraguay észak részén fekvő Concepción és Amambay tartományokat kitűnő klímájuk mellett elsősorban azért is kedvelik a drogbandák, mert az országot behálózó korrupció és az állam jelenlétének gyakorlatilag teljes hiányában zavartalanul folytathatják műveleteiket ebben a régióban. A Ciudad del Este-i hármas-határ virágzó, ám teljesen átláthatatlan kereskedelmi központja, akárcsak a paraguayi pénzvilág ideális körülményeket biztosít a narkó-pénzek tisztára mosására. A Bolívia, Brazília és Argentína közé ékelődött Paraguay továbbra az Európába szánt kokain egyik fő régiós korridorja is.

Horacio Cartes elnök és kormánya előszeretettel dicsekszik azokkal az eredményekkel, amelyek azt sejtetik, hogy a paraguayi gyilkossági ráta 2013-ban mintegy 3,85%-kal csökkent. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Cartes után pénzmosás és kábítószer-kereskedelem gyanújával évek óta nyomoz a DEA, Brazíliában pedig az igazságszolgáltatás több gyanús ingatlanügyben is vizsgálódott Paraguay elnöke után, aki a kilencvenes években egyébként az argentin piacon található csempészcigaretta 80%-át szállította.

Paraguayban tehát az erőszakos bűncselekmények országos statisztikáiban főként azért állt be némi javulás, mert a fekete gazdaság szereplői az államapparátus legfelsőbb szintjétől kezdve osztották újra a piaci pozíciókat, miközben az északi határvidék ellenőrizetlen ám állig felfegyverzett kartellek senkiföldjévé vált. (Fotó: Getty Images)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez