Holokauszt-karikaturák versenye Teheránban

Nemzetközi karikaturaversenyt indított egy teheráni kulturális központ. A téma a holokauszttagadás. A fődíj 12 ezer dollár.

Irán többféle módon tiltakozik a Charlie Hebdo-ban megjelent Mohamed-karikaturák ellen, amelyek mészárlásokhoz vezettek Párizsban, 12 áldozattal. A minap adtunk hírt arról, hogy Szeretem Mohamedet kampány indult, több százezer csatlakozóval. Most pedig arról ír a Tehran Times, hogy a holokauszttagadás köré karikatúraversenyt szervezett egy rajzolókat tömörítő szervezet és egy kulturális központ Teheránban.

Volt már ilyen korábban, 2006-ban. Akkor is a nácik által elkövetett népirtáson kellett poénkodniuk a rajzolóknak. A haláltáborokon, melyekben több millió zsidót öltek meg. Akkor a kiíró, a legnépszerűbb iráni újság, a Hamsahiri szerkesztői azt írták: rá akartak mutatni arra, hogy a Nyugat kettős mércével mér, amikor a szólásszabadságról van szó  – írja a londoni Guardian. Az egyik szervező, Masszoud Tabatabai pedig arról beszélt akkoriban a New York Times-nak, hogy őket “az igazi holokauszt aggasztja, az, amelyik a palesztinokkal történik.” “Miért kell a palesztinoknak fizetniük olyan eseményekért, amelyek sok ezer kilométerre tőlük, Európában történtek?” – kérdezte. A 9 évvel ezelőtti győztes rajzot  Abdellah Derkaoui-tól, Marokkóból itt láthatják. Mi az ynet.news izraeli portálról vettük át.

nyertes

A mostani pályázat nyertes rajzát a Kortárs Művészet Palesztin Múzeumában állítják majd ki Teheránban, és onnét elviszik más helyekre is az iráni fővárosban. A 2. és a 3. helyezett munkájával együtt, amelynek egyébként 8 ezer, illetve 5 ezer dollár lesz a pályadíja.

Amikor megjelent és sok millió példányban elkelt a Charlie Hebdo első száma a merényletek után, Mohamed prófétával a címlapján, Naszer Makarem Sirazi ajatollah azt mondta: az újabb Mohamed-ábrázolás “hadüzenet minden muszlim ellen”. A teheráni külügyminisztérium pedig közleményt adott ki arról, hogy a híres lapszám “provokáció volt a muszlimok érzékenysége ellen szerte a világon, és kegyetlen radikalizmust lobbanthat lángra”. Dzsavad Zarif külügyminiszter arról beszélt, hogy ha nem tiszteljük egymást, akkor nagyon nehéz lesz az élet a különböző nézetek, kultúrák és civilizációk világában.

Iránban egyébként 2006-ban nemzetközi konferenciát is tartottak a holokauszttagadóknak. A rendezvényt, amelyen cionizmusellenes ortodox zsidó csoportok is részt vettek, az akkori államfő, Mahmud Ahmadinezsád találta ki, hogy teret adjon az Iránban a hivatalos politika szintjére emelt antiszemitizmusnak. És több, világszerte felzúdulást okozó kijelentést is tett a rendezvényen: így például mítosznak nevezte a holokausztot, és arra szólított fel, hogy Izraelt töröljék el a föld színéről. 2013 novemberére is tervbe vettek egy ilyen tanácskozást, de azt a reménybeli résztvevők kénytelenek voltak kihúzni a naptárukból: az akkor nyáron megválasztott Róháni elnök ugyanis törölte az értekezletet.

Tett ezen kívül mást is – iráni zsidó képviselők kíséretében utazott Amerikába, rendszeresen köszönti zsidó vallású honfitársait (20-30 ezren lehetnek) vallási ünnepeiken, sőt felavatta az irak-iráni háború zsidó hőseinek emlékművét is.  A közhangulat tehát egyértelműen változóban van. De vannak, akik kitartanának a korábbi elnök nézetei mellett. Az elmaradt konferencia szervezője szerint például komoly hiba volt a rendezvény betiltása. A tanácskozással rokonszenvező weboldalakat elárasztották a Róhánival ellenséges bejegyzések. Gúnyosan firtatták, hogy miért ügyel az új vezetés annyira Obama amerikai elnök érzékenységére, és hazafiatlansággal, kapitulációval vádolták meg az iráni diplomácia irányítóit. Volt olyan is, aki azt kérdezte: hová lettek az iráni külpolitikai jelszavai? Szerinte a körültekintést és a becsületet lecserélték veszélyeztetésre és megaláztatásra.

Fotó: A 2006-os kiállítás. Europress/AFP

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez