Eredetileg február közepén javasolta a Kazahsztán Népei Közgyűlésének Tanácsa, hogy tartsanak előrehozott elnökválasztást, mondván a nemzetközi helyzet egyre fokozódik. „A világban kialakult bonyolult feltételek közepette a társadalmi bizalom új mandátumát kell megadni az elnöknek, hogy sikeresen vezesse át az országot a globális próbatételeken” – idézte a február 14-i nyilatkozatot a Lenta.ru hírportál.
Bár a húsz évvel ezelőtt létrehozott szervnek nincs joga törvényalkotói javaslatot hoznia, az ötletet támogatta a szenátus, azaz a kazah parlament felsőháza is. Végül maga Nurszultán Nazarbajev mondott igent azzal, hogy kiírta idén április 26-ra az előrehozott elnökválasztást. Döntését ő is a stabilitásra és a folytonosságra törekvéssel magyarázta, és ahogy az Eurasianet.org idézte, a globális gazdasági válsággal, valamint a geopolitikai ellentmondásokkal.
Nazarbajev 1989 óta áll Kazahsztán élén, előbb főtitkárként, majd 1991 óta az ország elnökeként. Elvben az elnököt öt évre választják és az alkotmánynak megfelelően ugyanaz a személy több mint két ciklusra nem választható. Bár a most 74 éves politikus kijelentette, csak később dönt arról, indul-e most áprilisban az elnöki székért, valójában nem ez volna az első előrehozott újraválasztása. 2011-ben hasonló körülmények között szavazott neki újra bizalmat az ország. A kezdeményezés egy petícióval indult, hogy egy soron kívüli referendummal hosszabbítsák meg ez elnök mandátumát 2020-ig. A több mint 2,5 millió aláírás ellenére Nazarbajev elvetette az ötletet és előrehozott elnökválasztást írt ki, ahol a voksok több mint 95 százalékát szerezte meg.
Kép: Elnökválasztás plakát Kazahsztánban, 2011-ben. (Europress/AFP)