Antonio Zambrano és Rubén Villalpando életét alig tíz nap különbséggel oltották ki a rendőrök. Ami közös a két latin bevándorló halálában, az az, hogy mind a két férfi jól láthatóan fegyvertelenül keveredett összetűzésbe a hatóságokkal. A járőrautókra szerelt – úgynevezett dashcam – és az incidensekről készült amatőr videofelvételek tanúsága szerint az egyenruhások annak ellenére használták szolgálati fegyverüket, hogy a gyanúsítottak közvetlenül nem fenyegették az eljáró tisztek életét.
A 35 éves mezőgazdasági munkás, Antonio Zambrano Washington állam Pasco városában egy parkolóban hajigált köveket az arra járó autókra, majd a kiérkező rendőrökre. Az egyenruhások elmondása szerint az angolul alig beszélő férfi nem engedelmeskedett nekik, és két tisztet megsebesített a baseball-labda méretű kövekkel. A rendőrök ezek után sokkoló pisztolyokkal próbálták leteríteni Zambranót, aki futásnak eredt. Az incidensről készült videón világosan látszik, hogy a mexikói előbb felemelt kézzel szalad a rendőrök elől, majd, amikor megfordul, azok több lövéssel leterítik.
A lövöldözésről kiadott rendőrségi jelentések némileg szűkszavúak, azonban az Associated Press által publikált bírósági dokumentumok szerint Zambrano már tavaly is megdobált néhány rendőrt, és akkor az egyik tiszt pisztolyát is megpróbálta eltulajdonítani. A Seattle Times értesülése szerint ugyanakkor a mexikói férfire február 10-én tüzet nyitó egyik rendőr ellen 2013-ban indult szövetségi eljárás egy gyanúsított jogainak korlátozása miatt, azonban a bíróság 100 000 dollár megfizetése után ejtette a vádakat. Akkor a költségeket Pasco városa vállalta magára, ahol egyébként a rendőrök tavaly három esetben megkérdőjelezhető körülmények között lőttek le gyanúsítottakat. Az érintett egyenruhásokat mind a három ügyben vétlennek találták.
Rubén Villalpando esete annyiban különbözik Zambranóétól, hogy őt egy autós üldözés után terítették le a rendőrök. A hatóság téves riasztás nyomán érkezett a helyszínre, ahol az eljáró Rober Clark figyelmes lett a mexikói férfi kocsijára, amely a felszólítás ellenére a 121-es számú autópálya felé vette az irányt. Rövid üldözés után Villalpando kiszállt az autóból, és – a rendőrségi verzió szerint – figyelmen kívül hagyva az egyenruhás utasításait a tiszt felé indult, aki két halálos lövéssel megölte őt.
Ez utóbbi incidens esetében az FBI is vizsgálatot indított, abban az előzetes információk szerint perdöntő bizonyíték lehet a járőrautóra szerelt kamera által készített felvétel. A szóban forgó képsorokat a rendőrség megosztotta az áldozat családtagjaival, azonban ez idáig a sajtó nem férhetett hozzá a videóhoz.
Villalpando családjának ügyvédje szerint a felvételeket már csak azért is nyilvánosságra kellene hozni, hogy a közvélemény is megbizonyosodhasson arról: a mexikói családapa „hidegvérrel elkövetett gyilkosság” áldozatául esett.
Szinte szó szerint ugyanezeket a szavakat fogalmazta meg Zambrano egyik családtagja is, miután találkozott Pasco rendőrfőnökével.
„Három felfegyverzett rendőr egy köveket dobáló, zavarodott férfi ellen? Ez nem más, mint hidegvérrel elkövetett gyilkosság.”
– mondta Angela Zambrano, az áldozat nagynénje.
Mindkét incidens az USA határain is átívelő közfelháborodást kavart, amely nyomán az USA-ban és Mexikóban is több demonstráció volt, a tüntetők a rendőri túlkapások megfékezését, valamint a vétkesek felelősségre vonását követelték.
Az ügyben megszólalt a mexikói külügy is, hivatalos közleményében a szövetségi külügyi titkárság (SRE) „halált okozó túlzott erőszak alkalmazásáról” szól, és a Seattle-i mexikói konzul tiltakozó levelet juttatott el Pasco rendőrfőnökéhez, amelyben az eljáró tisztek elleni intézkedésekről követelt részleteket. Az SRE továbbá támogatásáról biztosította Zambrano családját, hogy a hozzátartozók „minden lehetséges jogi segítséget megkapjanak”.
A mexikói konzulátus hivatalnokai Villalpando temetésén is jelen voltak, majd később Texas állam Euless városának rendőrfőnökétől kértek részletes tájékoztatást az incidens ügyében indított vizsgálat állásáról.
Zambrano meggyilkolására reagálva Jay Inslee, Washington kormányzója megerősítette Franklin Dan Blasdel, az esetet vizsgáló halottkém szavait, mi szerint a hatóságok „nem szeretnék, hogy Pasco egy második Fergusonná váljon”, utalva a Missouriban augusztus 9-én lelőtt fegyvertelen afroamerikai halálát követő tüntetéssorozatra.
Pasco rendőrfőnöke, Bob Metzger egy helyi tévécsatornának megerősítette, hogy az érintett rendőröket a vizsgálat lefolytatásáig visszavonták az aktív szolgálatból, és arra hívta fel a figyelmet, hogy „nem etnikai vagy faji jellegű” incidensről van szó.
Az Egyesült Államokban egyébként meglehetősen bonyolult szabályrendszer írja elő, hogy a hatóságok milyen esetekben használhatnak potenciálisan halálos erőszakot. Egyfelől számos – a Legfelsőbb Bíróság által hozott precedensekkel összhangban álló – állami törvény, másfelől pedig a helyi rendőrségek által elfogadott „működési szabályzat” rögzíti, hogy mikor nyúlhat fegyveréhez a rend őre. Ennek ellenére arra is akad példa, hogy egyes rendőri testületek a Legfelsőbb Bíróság döntésével szembehelyezkedve tovább szigorítanak az operátorok fegyverhasználatán.
Az USA alkotmányának értelmében a rendőr két esetben lőhet a gyanúsítottra – ha saját vagy más személyek életének védelmében elkerülhetetlen a fegyverhasználat, illetve, ha egy súlyos bűntény elkövetésével vádolt személy menekülésének megakadályozására nem nyílik más lehetőség. Ez utóbbi elvet a Tennessee vs. Garner néven elhíresült ügy kérdőjelezi meg némileg, amely során egy menekülő 15 éves fiút lőttek le a rendőrök, aki történetesen 10 dollárt lopott el. Akkor a Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett, hogy a hatóság nem lőhet „minden” menekülő elkövetőre.
A Missouri-St. Luis Egyetem kriminológusa, David Klinger azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a Tennessee vs. Garner precedens ellenére a gyakorlat továbbra is azt mutatja, hogy az eljáró rendőr pillanatnyi helyzetértékelése szerint használhatja fegyverét, amennyiben „objektíven megalapozott véleménye” szerint saját, vagy mások élete veszélyben forog. Ez utóbbira példa John Crawford halála, akit 2014 augusztusában, egy bevásárlóközpontban, játékfegyverrel a kezében lőttek le. Klinger szerint ez esetben a rendőr törvényesen járt el, mivel megvolt győződve arról, hogy Crawford igazi fegyvert tart a kezében.
Arról nem állnak rendelkezésre megkérdőjelezhetetlen adatok, hogy hány esetben történt az elmúlt években halált okozó rendőri túlkapás az USA-ban, azonban a Pro Publica felmérései szerint 21-szer nagyobb az esélye annak, hogy a rendőrség lelőjön egy fiatal afroamerikait, mint egy hasonlókorú fehér bőrű férfit. A Pro Publica arra is rámutat, hogy 2010 és 2012 között a szövetségi adatok szerint 1217 halálos kimenetelű rendőrségi eljárás során 21-szer több, 15 és 19 év közötti afroamerikai vesztette életét, mint a hasonló korosztályból származó fehér. A felmérés szerint a számok megerősítik azt a feltételezést, miszerint az USA rendfenntartó szerveit, még ha látens formában is, de befolyásolja a potenciális bűnözők etnikai profil alapján végzett azonosítása. Ez utóbbi jelenséget az FBI azzal cáfolja, hogy bizonyos régiókban egyszerű demográfiai okoknál fogva kiugróan magas a színes bőrű elkövetők aránya.
Természetesen a különböző jogi formaságok kevés vigaszt jelentenek a hozzátartozók számára, és annak ellenére, hogy Zambrano és Villalpando esetében a józan ész nem indokolta a fegyverhasználatot, a végső szót bíróság mondja majd ki.
Fotó: Zavargások Fergusonban, 2014. novemberében. Europress/AFP