A külügyi szóvivő értékelte “a kínai szuverenitásnak és területi integritásnak e döntésben megnyilvánuló támogatását a dél-afrikai kormány részéről”, egyben elismerését fejezte ki. Ez volt az ötödik alkalom, hogy az önkéntes száműzetésben Indiában élő dalai lámától Pretoria megtagadta a beutazás lehetőségét az országba.
Csin Kang egy kérdésre válaszolva, szokásos tájékoztatóján megjegyezte, Peking bízik abban, hogy Dél-Afrika tartja magát e “korrekt állásponthoz”, és továbbra is támogatja Kínát e kérdésben. A szóvivő megerősítette a kínai álláspontot, miszerint a dalai láma politikai menekült, aki hosszú ideje részese olyan akcióknak, amelyek célja “Kína szuverenitásának és területi integritásának az aláásása a vallás leple alatt”. Hozzátette, hogy “a kínai kormány határozottan tiltakozik a dalai láma külföldi országokban tett szakadár megnyilvánulásai miatt”.
A 79 éves dalai láma az utóbbi időben azt hangsúlyozza, hogy a jelenlegi Kína politikai keretein és országhatárain belül szeretne nagyobb önrendelkezést elérni a tibetiek számára, kultúrájuk, vallásuk megőrzését szem előtt tartva. Peking és a tibeti autonóm terület vezetése hagyományosan azt hangoztatja, hogy a közös politikai és vallási hatalom által irányított tibeti jobbágyrendszert 1959-ben felszámolták, a terület egyetlen törvényes kormányzata a jelenleg Lhászában működő. A dalai lámát nem egyszer “szerzetesruhába öltözött farkasnak” titulálták, a médiában kétszínűnek, a Nyugat, elsősorban az Egyesült Államok bábjának nevezték.
Peking minden egyes alkalommal hevesen tiltakozik és a belügyeibe való beavatkozást emleget, amikor külföldi országok vezetői hivatalos vagy magánjellegű találkozókon megbeszélést folytatnak a dalai lámával. Emiatt már többször fagyossá vált egy időre Peking és Washington viszonya, de Kína diplomáciai úton és egyben a gazdasági kapcsolatok frontján például Berlinnel, Béccsel és Londonnal is éreztette már neheztelését emiatt.