A kelet-afrikai országban nemrég ismét kötelezővé tették a sorkatonai szolgálatot arra hivatkozva, hogy a szomszédos Etiópia állandó fenyegetést jelent az ország biztonságára és területi egységére. Az eritreai vezetés ezért nemrég felgyorsította a fiatalok besorozását a hadseregbe, és börtönbüntetéssel riogatja azokat, akik nem engedelmeskednek a parancsnak. A tömeges és gyakran erőszakos behívások miatt rengeteg fiatal inkább az ország elhagyását választja.
Az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint a tömeges behívások óta legalább kétszer annyian hagyták el az országot, mint korábban. Többségük Etiópiába és Olaszországba menekül, ahol menekültjogi státuszért folyamodnak. Eritreában a sorkatonai szolgálat hivatalosan négy és fél év, de a besorozott katonáknak általában ennél jóval hosszabb ideig kell szolgálniuk, mire leszerelhetnek.
Eritrea a világ egyik legelzártabb és legelmaradottabb országa, amely 1993-ban egy véres polgárháború után harcolta ki függetlenségét Etiópiától. Az országot ’93 óta Isaias Afewewki vezeti, aki könyörtelen diktatórikus módszerekkel irányítja az országot. Nemzetközi civilszervezetek régóta azzal vádolják az Afewerki-rezsimet, hogy súlyosan megsérti, illetve semmibe veszi az emberi jogokat. Emellett halálbüntetéssel és hosszú börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik nyíltan kritizálni merészelik a rendszert.
Eritreában számos munkatábor működik, ahol a becslések szerint több mint tízezer politikai foglyot tartanak fogva, kemény fizikai munkára kényszerítve őket. Többségük sosem tér vissza családjához, mert belehal az embertelen körülményekbe. Komoly problémát jelent az is, hogy az ország gazdasága romokban hever, és nincsen elegendő élelmiszer. A kilátástalan helyzet miatt ezért sokan az ország illegális elhagyását választják. Az ENSZ adatai szerint havonta körülbelül háromezer ember menekül el Eritreából. Többségüket azonban visszatoloncolják hazájukba, ahol a hatóságok börtönbe zárják őket.
Eritrea és Etiópia utoljára 1998-ban vívott háborút egymással, amely 2002-ig tartott. A háborúban több mint százezer ember veszítette életét. A két ország közötti rendkívül feszült és ellenséges viszonyt a vitatott határ menti övezetek hovatartozása váltja ki. A két ország hadserege között a határ menti szakaszokon mind a mai napig előfordulnak fegyveres konfliktusok. Arra azonban mindkét fél ügyel, hogy az összetűzések nem csapjanak át háborúba.