Kell-e félni az ukrán náciktól?

A forradalmat követően Ukrajnának hirtelen szüksége lett egy harcképes seregre, hogy visszaverje az oroszbarát szakadárok támadásait. Azonban a hadsereg tavalyi állapota kritikán aluli volt, 24 éve nem volt részük semmilyen harcban. A hadseregen belül virágzott a korrupció, a katonák motiválatlanok és fegyvertelenek voltak, sokszor pedig a felső vezetés személyes szükségleteit elégítették ki. Ennek köszönhető, hogy a szükségállapot során Kijev minden segítséget elfogadott.
Hamar felbukkantak az első hírek, melyek szerint az önkéntes alakulatok sokszor alkalmaztak erőszakot a foglyokkal, sőt civilekkel szemben, illetve nagy részük erősen kötődik a szélsőséges jobboldali pártokhoz. A pletykák döntő többsége az Azov Zászlóaljat említette.
A Hate Speech International utánajárt annak, hogy mennyi igaz az említett hírekből és pontosan milyen kapcsolat van az önkéntesek és helyi szélsőjobb között.  Az Azov Zászlóalj az Ukrán Nemzeti Gárda része és a Belügyminisztériumnak jelent és vezetője, Andrij Bileckij egyébként a Nemzetiszocialista Szövetség első embere is. Ez az ukrán politika egyik legszélsőségesebb pártja. Mind ők, mind  az Azov Zászlóalj egy úgynevezett olyan szimbólumot használnak jelképnek, melyet a második világháború során több SS osztag is használt, sőt egy másik szélsőjobbos párt, a Svoboda (Szabadság) is ezt használta korábban. Egy másik fontos szereplője a jobboldali politikának a C14, melynek neve arra az angolul 14 szóból álló mondatra utal, amit még az amerikai neonáci, David Lane fogalmazott meg: “biztosítanunk kell a fehér ember fennmaradását, fehér gyermekeink jövője érdekében” (“We must secure the existence of our people and a future for white children.”).
A korábban említett pártok és szervezetek mindegyikét vádolták már meg különböző gyűlölet-bűncselekményekkel. Természetesen nem hiányozhatnak a focidrukkerek sem, akik nagy arányban vannak jelen mind a pártokban, mind az Azov Zászlóaljban.
A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár egyértelmű, hogy az Azov Zászlóalj közeli kapcsolatban áll szélsőjobboldali pártokkal és szervezetekkel, illetve tagjai nagy része osztja ezek nézeteit, nem csak nácikból áll. Az alakulat szóvivőjével, Sztyepan Holovkóval  ült le beszélgetni a Hate Speech International újságírója.
Holovko tagadta, hogy szoros kapcsolatban állna a két szervezet egymással, bár elismerte, hogy az nemzetiszocialisták  az Azovban szolgálnak. Ennek ellenére nem minden harcos tartozik a politikai párthoz is, de nagy valószínűséggel egyetértenek annak nézeteivel. Elmondása szerint még a Majdanon történtek előtt tudták, hogy valami készülőben van, így már a 2000-es évek elején elkezdtek szervezkedni, most pedig több mint 400-an tartoznak a zászlóaljba.
Az ukrán szélsőségesek sokszor ellentmondásos és kissé zavaros politikai nézeteket hangoztattak, így egyetlen mondattal nem írható le beállítottságuk. Amiben úgy tűnik, hogy mindenki egyetért – nem meglepő módon – az orosz befolyás elítélése, ami viszont néha szembemegy EU-ellenességükkel. Alapvetően ellenzik a multikulturalizmust és az európai trendet, szerintük Ukrajna segíthetne “visszaállítani” a dicső, igazi európai szellemet.
Ennek ellenére  sok külföldi vesz részt az ellenállásban, köztük franciák, svédek, szlovákok, horvátok, olasz és – bármilyen ellentmondásos is – oroszok is, sőt -állítólag – ők vannak a legtöbben. Közülük sokan radikális nézeteik és Putyin-ellenességük miatt csatlakoztak az ukrán hadsereghez.
Egy svéd önkéntes, David Eriksson mesélt arról, hogy milyen az Azov, ha az ember nem szélsőjobboldali.  “Igen, kétségtelenül egy szélsőjobboldali egységről beszélünk” – nyilatkozta. – “Ugyanakkor véleményem szerint az oroszokon kívül a többieknek csupán körülbelül 10%-a radikális. Ismerem egy csomó srácot, akik teljesen rendben vannak, nem szélsőségesek. Nem mondom, hogy az ukránok nem jobboldaliak, de ők konzervatívak, nacionalisták. Bár ez Nyugat-Európában rosszul hangzik, itt keleten teljesen normális.”
Az oroszok után pedig a svédek vannak legtöbben. Itt van például a 37 éves Mikael Skillt, aki magát igazui nácinak vallja , ezért csatlakozott néhány társával együtt az ukrán szélsőséges csapatokhoz.  Mikael Ekman, egy antifasiszta magazin, az Expo munkatársa arról írt, hogy szerinte kik csatlakoznak az Azovhoz.  “Sok szempontból hasonlítanak az Azov Zászlóaljhoz csatlakozó svédek azokra, akik anno a második világháborúban a Waffen SS-be álltak. Vannak olyanok mint Mikael Skillt, aki  náci és  kalandor. Ez pedig a tökéletes kombináció egy ilyen esetben. Aztán vannak azok, akik tényleg csak kalandra vágynak, esetleg harc közben akarnak meghalni. Végül pedig azok, akiknek valamiért el kellett hagyni az országot. Több ilyenről is tudok, általában üldözik őket valamilyen bűntettért Svédországban, így inkább lelépnek” – mondta el Ekman.
Bár tisztán látszik, hogy komoly szélsőjobboldali mozgolódás és szerveződés van Ukrajnában, amit valószínűleg csak felerősített a jelenlegi konfliktus, Andrea Umland szerint ez továbbra is csak nagyon kevés embert mozgat meg az országban. Umland az ukrán Institute for Euro-Atlantic Cooperation munkatársa, amely szervezet fennállásához szükséges bevételeit főként nyugati forrásokból szerzi be.  Umland szerint csupán pár százan voltak a radikálisok a tavaly forradalom során, de a médiának és riasztó szimbólumaiknak köszönhetően nemzetközi ismeretségre tettek szert.  “Jelenleg pedig 30-40 zászlóalj van az ukrán hadseregbe, ebből az Azov és egy-két másik problémás ilyen téren. Mint látható, ahogy mindenhol, a hadseregben is kisebbségnek számítanak a szélsőségesek” – mondta el.
Umland igazát bizonyítja az is, hogy a tavalyi parlamenti választások során minden szélsőjobboldali párt 5% alatt teljesített.

Fotó: Europress AFP Images