A kérdést a Tapasztalatcsere az Alapvető Emberi Jogok területén Magyarországon és Azerbajdzsánban című konferencia szervezői is feltették. Pénteken, a Duna Palotában volt szó menekültekről, fiatalokról, nőkről és az azeri First Lady-ről. Helyszíni beszámoló.A hazai és azeri civil és állami szektor képviselői a két ország Emberi Jogi helyzetéről és a két ország között már megvalósult kooperációról tartottak előadást és párbeszédet pénteken, a Szubjektív Értékek Alapítvány által rendezett konferencián. Jósa Bálint, a szervezet kurátora elmondta 14 országot keresett meg Azerbajdzsán együttműködési céllal. A megkeresésre több magyar szervezet is jelentkezett, ezúttal az emberi jogok témáját javasló Szubjektív lett a nyertes. A rendezvényt Vilayat Quliyev, Azerbajdzsán Budapesti Nagykövete nyitotta meg, aki hangsúlyozta náluk elsődleges fontosságúak a civil szervezetek, nagy figyelmet fordítanak rájuk és folyamatosan növekednek.
A hivatalos nagyköveti beszédet a 15 fős azeri delegáció előadói próbálták tényekkel alátámasztani. Vusala Huseynova, a Fiatalok a Demokratikus Reformért Egyesület képviseletében az emberi jogok azerbajdzsáni helyzetéről beszélt. A posztszovjet államok közül először és eddig egyedül 1998-ban alapították meg a Női bizottságot az emberi jogokért. A nők helyzetével kapcsolatban egy adatot ragadott ki, miszerint az elmúlt időszakban a 15-17 éves lányok körében kötött házasságok száma Azerbajdzsánban 3000-4000, Franciaországban 9000 volt. Ezenkívül hangsúlyozta az elnök feleségének szerepét. Mehriban Alijeva nemcsak arról híres ugyanis, hogy rendszeresen sorolják a legstílusosabb elnöki feleségek közé, hanem az emberi jogok területén végzett munkája miatt is. Jószolgálati nagykövete az UNESCO-nak, az ENSZ-nek, az Iszlám Konferencia Szervezetének és az Iszlám Kulturális, Nevelésügyi és Tudományos Szervezetnek (ISESCO).
A képet Tarana Hasanova, az Azeri Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (NAYORA) képviselője árnyalta tovább. A szövetség 1995-ben 11 tagot, ma 104-et számlál, következő októberi rendezvényükre 300 résztvevőt várnak. Ők is csatlakoztak a nemzetközi No HATE Speech Movement – Fiatalok a Gyűlöletbeszéd ellen mozgalomhoz is csatlakoztak, saját videójukat a Youtube-ra is feltöltötték.
Rauf Zeyni, az Azeri Civil Fórum vezetője szerint jelenleg 630 szervezet dolgozik az azeri civil társadalom növekedéséért. Legkülönfélébb problémákkal foglalkoznak, például gyerekek, nők, testi fogyatékkal élők, menekültek stb. Szenvedélyesen hangsúlyozta mekkora problémát jelent az azeri-örmény konfliktus. Külön kérdéseinkre elmondta, nemcsak az a baj, hogy Hegyi-Karabah területe egy gyakorlatilag kontrolálatlan zóna, hanem például a terrorizmus és a drogfogyasztás is súlyosbítja a helyzetet. Rengeteg energiát fordítanak a menekültek megsegítésére, legyen szó pszichikai, szociális, vagy akár lakás problémáik megoldására. Véleménye szerint a konfliktusra fölöslegesen elköltött hatalmas összeget inkább a szervezetek munkáinak megsegítésére kellene fordítani. Ez különösen igaz akkor, ha figyelembe vesszük Azerbajdzsán energia potenciáját, ami nemcsak az országnak, de az Európai Uniónak is fontos.
Bár nem lehet előrelátni hazánk és Azerbajdzsán civil szervezetei hogyan működnek majd együtt, Jósa Bálint egyértelműen reményét fejezte ki a további közös sikereket illetően.
