1. Mi mind Khaled Szaíd vagyunk.
Ez a Facebook oldal azután jött létre, hogy az egyiptomi Alexandriában 2010-ben rendőrök halálra vertek egy őrizetbe vett 28 éves fiatalembert. Ő volt Khaled Szaíd. Állítólag rosszkor volt rossz helyen, egy internet kávézóból kifelé jövet fültanúja lett annak, hogyan osztoztak egy kábítószer-zsákmányon a rendőrök. Akárhogy is volt, a lényeg, hogy megölték. Az ő emlékére hozták létre a barátai az oldalt, és ez lett a Mubarakot megdöntő egyiptomi felkelés legfontosabb motorja. Wael Goneim, akit a három évvel ezelőtti január 25-i tüntetés legnagyobb mozgósítójaként tartanak számon, találta ki az oldalt. Kirakta rá Khaled Szaíd rendőri brutalitástól eltorzult holttestének képeit. Nagyon gyorsan nagyon sokan csatlakoztak: összehozta őket a kiszolgáltatottság és az erőszak miatt érzett düh. Ez a több százezres közösség ment végül az első tüntetésre a Tahrirra, megdönteni Hoszni Mubarakot.
2. A hadsereg közlönynek használja a Facebookot.
A január 25-i felkelés győzelme után a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsa, a SCAF vette át az irányítást Egyiptomban. Látván, hogy mekkora szerepet játszott a facebook az eseményekben, és hogy a fiatalok mennyire odafigyelnek rá, a katonák is létrehozták a saját FB-oldalukat. Hivatalos közleményeket posztoltak. 2011-ben összesen 93-at. Az első arról szólt, hogy az átmeneti időszakban ő fogják irányítani az országot. De a facebookon jelentették be azt is, hogy elfogadták Mubarak utolsó miniszterelnökének, Ahmed Safiknak a lemondását.
3. Tunézia virtuális támadást indít Obama oldala ellen.
Közel-keleti kulcspillanat volt a FB történetében az is, amikor 2011 novemberében Tunézia átfogó támadást indított az amerikai elnök oldala ellen. Akkoriban Obama éppen a 2012-es elnökválasztás előtt igyekezett meggyőzni a választókat arról, hogy adjanak neki újabb esélyt. Két napon át minden egyes posztját legalább 20 ezer hozzászólás kísérte. Tunéziából. A szervezők virtuális meglepetés-támadásról beszéltek, a kommentelők pedig viccet csináltak az elnökből, és támogatták az akkori amerikai Occupy tüntetések résztvevőit. Akik akkor éppen a Wall Streeten tiltakoztak a gazdasági egyenlőtlenség ellen, és táborokat hoztak létre. Amiket a kormányzat novembertől kiürített. “A tunéziaiak arra szólítják fel az Egyesült Államok hatóságait, hogy tartsák tiszteletben a véleménynyilvánítás szabadságát, ne nyomják el a saját állampolgáraikat, ne sértsék meg a jogaikat.” Ezt sokszor rakták ki egymástól átvéve a tunéziai kommentelők.
4.Sorry, Zuckerberg. Palesztin fiatal hackelte meg a fb-alapító profilját.
Tavaly augusztusban ünnepeltek a térség internet-használói. Egy palesztin hacker feltörte Mark Zuckerberg fb-oldalát. Azt írta ki a falára, hogy bocs, amiért betörtem a magánszférádba. Nem heccből csinálta: bizonyítani akart. A fb-nál ugyanis nem vették komolyan, amikor jelzte, hogy talált egy rést, amin keresztül bárki írhat bárki falára. A fb csapat, amelyik egyébként azt kommunikálja: mindenkitől kéri, hogy jelezze, ha bármily kicsi biztonsági rést is lát a rendszerben, és ezért akár 500 dollárt is kész fizetni, tökéletesen ignorálta Khalil Srateh észrevételét. A bizonyítás után arabok ezrei sürgették, hogy a palesztin hacker kapja meg az ígért jutalmat, de a Facebook hajthatatlan volt. Azt mondta: nem valós, hanem tesztoldalon kellett volna próbálkozni.
5. Arab-arab
A facebookon az arab világ és a diaszpóra tagjai együtt próbálják megtalálni azt, hogy mi közös bennük: mi tesz egy arabot arabbá? Történetek jelennek meg a mindennapi életből, videók arról, hogy mi történik, ha összevesznek az arabok, mit mondanak az arab anyák, hogyan öltöznek az arab lányok, és hogy néz ki, ha egy tipikus arab nagycsalád közösen üli körbe az ebédlőasztalt. Sok közülük népszerű lett: az Arab Vines oldalt például 600 ezren like-olták, a hasonló arab nyelvű oldalakat pedig több millióan követik.
