“A táska ritka középkori darab, és biztosak lehetünk abban, hogy egy nőnek készült” – mondja a Courtauld Gallery tárlatának kurátora az al Arabiya News-nak. A bronz táskát aprólékos jelenetek díszitik az uralkodói udvarból, aranyból és ezüstből. Sokáig azt hitték, hogy pénztárca volt, vagy aktatáska, esetleg nyeregtáska.
De a történészek most azt állítják: biztosak abban, hogy női retikülről van szó, pontosabban válltáskáról, amelyet az észak-iraki Moszulban készítettek, valamikor 1300 és 1330 között. Mégpedig annak a hölgynek, aki az előlapján szerepel. És aki hosszú, virágmintás ruhát visel: olyan, arannyal átszőttet, mint amilyeneket Közép-Ázsiában találtak a mongoloknál.
1258-ban a mongolok elfoglalták Bagdadot, az akkori iszlám kalifátus székhelyét, és ők ellenőrizték Moszult is. A mongol invázió után a térség megnyílt az Ázsiát átszelő kereskedelmi útvonalak előtt. Hulegu, Dzsingisz kán fia egy kisebb dinasztiát alapított, az Il-Khanidot, ez kormányozta a dél-nyugati területeket, benne Anatóliát és Irakot is.
Az Il-Khanidok az egész akkor ismert világból hoztak luxuscikkeket az udvarukba. Porcelánt és lakkozott tárgyakat vásároltak Kínából, ezüstöt és selymet Közép-Ázsiából, festett üveget Szíriából. A Kínából származó tárgyak a kelet- ázsiai szépséggel oltották be az iszlám művészetet.
A szóban forgó táska minden bizonnyal egy nemesasszonyé volt, és egy kísérő hordta utána – mondja a kurátor. A kiállításon több olyan 14. századi festmény is szerepel, amelyen ilyen jelenetek láthatók. Az előkelő hölgyek soha nem hordtak semmit: ez a szolgák dolga volt.
A táskát egyébként nem régészek ásták elő: mióta a korai 14. században elkészült, folyamatosan használatban volt. 1858-ban vásárolta meg Velencében egy angol gyűjtő.