A miniszter Tokióból érkezett tíznapos ázsiai-csendes-óceáni körútjának mostani állomására. Hagel Japánban nyilatkozva egyebek mellett azt “üzente” Pekingnek, hogy területi vitái közepette tartózkodjon a szomszédaival szembeni egyoldalú lépésektől. Egyben mintegy párhuzamot vonva, bírálóan utalt az orosz fellépésre Ukrajnában.
Mint mondta, “a nagyhatalmaknak nagy a felelősségük, és Kína nagyhatalom”. Jelezte, pekingi partnereinek hangsúlyozni kívánja az átláthatóság fontosságát, annak érdekében, hogy megelőzhetők legyenek a tévedések, félreértések és hogy csökkenjen a konfliktusok veszélye.
A Pentagon mostani főnöke ebben a beosztásában először jár Kínában, és úgy tudni, kérésére szervezték meg számára a látogatást a leginkább kiképzésre használt – 2012-ben hadrendbe állított – egykori orosz hajótestből kialakított repülőgép-hordozón. Valószínűleg ő az első külföldi vezető, aki feljutott a Liaoningre.
A hivatalos program szerint Hagel tárgyalásain globális és regionális kérdéseket kíván megvitatni vendéglátóival, különös tekintettel a Koreai-félsziget helyzetére, az ismét fokozódó feszültségre, az Észak-Korea jelentette veszélyre. Hagel Tokióban bejelentette, az Egyesült Államok 2017-ig Aegis rakétavédelmi rendszerrel felszerelt rombolóinak számát Japánban ötről hétre növeli.
A hongkongi South China Morning Post című lap hétfői számában megszólaltatott szakértők szerint Hagel tévesen keresett hasonlóságot Oroszország krími fellépése, valamint a kelet-kínai-tengeri szigeteket érintő kínai-japán területi vita között. Egyikük megjegyezte, a felvetés Washington szigorodó álláspontját tükrözi a kérdésben, ami: “veszélyes jel”.
Az állami Hszinhua hírügynökség hétfőn Hagel érkezésére időzítve jelentetett meg egy kommentárt, amely felidézi a miniszter múlt hét csütörtöki szavait: a kínaiakat barátoknak nevezte és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok ázsiai és csendes-óceáni jelenlétének megerősítése nem “Kína feltartóztatását célzó stratégia”. Ehhez képest, teszi hozzá a Hszinhua, az elmúlt napok üzenetei már nehezen értelmezhetők “baráti gesztusként”.
A hírügynökség némileg kioktatóan vág vissza Hagelnek, aki a japán Nikkei című lapnak úgy nyilatkozott, hogy a Kelet-kínai-tenger feletti kínai légvédelmi azonosító övezet létrehozása provokatív volt és egyoldalú, azzal Peking csak fokozta a feszültséget a térségben. A Hszinhua szerint az övezet létrehozása összhangban van az ENSZ-alapokmánnyal és a stabilitást szolgálta, a feszültség forrása pedig Tokió azon lépése, amellyel 2012-ben államosította a Tiaojü/Szenkaku szigeteket. Azt is hozzáteszi, hogy Tokió egyre nagyobb magabiztossága mögött az Egyesült Államok, illetve egyes politikusainak bátorító kijelentései is meghúzódnak.
A hírügynökség úgy véli, a világ első két gazdaságának stabil környezetre van szüksége, és egyiküknek sincs szüksége – akárcsak a világgazdaságnak – konfrontációra. A Hszinhua szerint Hagelnek élnie kellene az alkalommal és meggyőzhetné Kínát Washington baráti szándékairól és biztosíthatná vendéglátóit arról, hogy a kölcsönös bizalomra és megértésre törekszik.
Sajtójelentések szerint az amerikai védelmi miniszter hétfőn délután a kínai fővárosban folytatta hivatalos programját. Csütörtökön Hagel körútjának utolsó országába, Mongóliába utazik tovább.