130 ezer volt a NATO hadereje a csúcson, és a tervek szerin 12 ezer lesz jövőre. Ebből 9800 lenne amerikai, de minden bizonnyal több lesz, mert a többi NATO tagállam nem nagyon akar senkit sem küldeni Afganisztánba, ahol 13 éve elszánt ellenállást tanúsítanak a tálibok. Ha nem küldünk plusz amerikai katonákat a NATO misszióba, akkor fel kell adnunk több fontos támaszpontot- mondják Washingtonban, ahol épp most mondott le a hadügyminiszter. Chuck Hagel nem Afganisztán miatt vált meg tisztségétől, de nyilvánvaló volt, hogy a Pentagonban másképp értékelik az afganisztáni helyzetet mint a Fehér Házban. Obama ugyanis a gyors kivonulás híve: májusban azt közölte, hogy először januárban 9800-ra csökken az amerikai csapatok létszáma Afganisztánban, majd a következő évben megfeleződik. Végül pedig csak egy erős őrség marad Kabulban, az amerikai intézmények védelmére.
Ez illúzió!- vélik a Pentagonban, ahol erős kétségek vannak az afgán csapatok harci aktivitását illetően. Az USA csak az idén 4 milliárd dollárt költ a hadsereg és a biztonsági szolgálat megerősítésére Afganisztánban, de ennek ellenére erősen kétséges, hogy képes lesz-e a kormány tartani magát a tálibok ellen. Idén eddig 4500 afgán katona és rendőr veszítette életét, ez jóval több mint tavaly. Elvben minden tartományban az afgán erőknek kell átvenniük az ellenőrzést, és a NATO csapatok csak kiképzési feladatokat látnának el. A valóságban minden bizonnyal szükség lesz a NATO csapatok harci aktivitására is. A tálibok eközben fogadjkoznak – jövőre visszafoglalják Kabult.