A keddi első után pénteken a második harag napjára készülnek a Mubarak ellenes tüntetők. A szervezkedést a jelek szerint az sem gátolja, hogy a hatóságok hozzáférhetetlenné tették a legfontosabb közösségi oldalakat. A központi hatalom mindent megtesz, hogy megfélemlítse a tüntetni készülőket. A tüntetések első két napján összesen ezer embert vettek őrizetbe. Péntekre virradóra pedig a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet húsz tagját, volt képviselőket és a pártvezetés tagjait hurcolták el a rendőrök.
A biztonsági szolgálatok egyre nagyobb erőkkel jelennek meg az utcákon. Kairóban minden fontos helyen rendőrök állnak, sűrűn járőröznek. A kisebb, nagyobb csoportosulásokat civil ruhás ügynökök igazoltatják.
Visszatért az országba el-Baradei a Nobel békedíjas politikus, aki távozásra szólította fel Hoszni Mubarak elnököt. A nyílt konfrontáció valószínűleg az utcai tiltakozóknak is üzenet volt, hogy tartsanak ki.
A terebélyesedő egyiptomi konfliktus egyre komolyabb fejtörést okoz az Egyesült Államoknak is. Arra az elmúlt négy napban rá kellett ébrednie az Obama adminisztrációnak, hogy a status quo tovább már nem tartható fenn. Az egyiptomiak is követelik maguknak a demokratikus nyitás és az önrendelkezés lehetőségét. Csakhogy a Nílus parti ország Washington számára kiegyensúlyozó szerepet tölt be, a Közel-Keleten kifejezetten erőset ,és az arab világban is fontos szövetségese az Egyesült Államoknak. Éppen ezért mondja, Pascal Boniface, a francia Nemzetközi Kapcsolatok és Stratégiai Kutatások Intézetének igazgatója, hogy: az USA legfontosabb célkitűzése ebben a helyzetben minimalizálni a károkat. Nincs kedvük végignézni, ahogy a megmozdulások súlyos elnyomáshoz és politikai bizonytalansághoz vezetnek a régióban.