A Hamász "nyugati nyitása"

2015 év eleje óta a Hamász valóságos „diplomáciai hadjáratba” kezdett, vagyis a háttérben egymás után zajlanak a különböző nagyköveti megbeszélések, konzuli találkozók és magas szintű egyeztetések. Azonban a meglepő, hogy elsősorban nem a környező arab országokkal, hanem nyugati országokkal zajlik ez a fajta párbeszéd. A fő téma Gáza jövője, a Fatahhal való kapcsolatok felvétele és egy Izraellel történő, hosszútávú, békeszerződés megkötése.

Amikor 1987-ben létrejött a szélsőséges palesztin szervezet, az alapítószerződésben nem szerepelt a „nemzetközi dimenzió”, vagyis akkoriban nem tartották fontosnak a nemzetközi kapcsolatokat. Elsősorban a regionális arab és muszlim vezetésekben bíztak, hogy majd “támogatják az ügyüket”. A Hamász az elmúlt két évtizedben keményen bírálta azokat az arab országokat, vezetőket és szervezeteket, akik a nyugati országokkal ápoltak szoros viszonyt. „Cionista és muszlimellenesnek” nevezték őket, akik behódolnak az egykori nagyhatalmaknak és kiszolgálják Izrael érdekeit.

Ugyanakkor 2006-ban, amikor a Hamász megszerezte a hatalmat, hirtelen fontossá vált a „legitim képviselet”, a más országokkal és régiókkal történő diplomáciai kapcsolatok felvétele és annak elmélyítése. Ebből a szempontból Oroszország volt az első, amely véget vetett a Hamász elszigeteltségének. Vlagyimir Putyin orosz elnök a gázai szervezet győzelmét az amerikaiak közel-keleti diplomáciájának kudarcának tartotta, és a spanyolországi látogatása során, egy újságíró kérdésére válaszolva kijelentette, hogy Moszkva nem tekinti terrorista szervezetnek a Hamászt. Ráadásul az orosz elnök meghívta Oroszországba a szervezetet és 2006.február 9-én a Hamász vezetői Moszkvába látogattak. Ezzel a meghívással a Hamasz sokat nyert, mert nőtt a legitimitása és csökkent az elszigeteltsége, cserébe viszont kijelentették: Csecsenföld orosz belügy és nem foglalkoznak vele, ami a csecsenföldi iszlamistákat nagyon rosszul érintette.

Azóta a Hamásznak ha lassan is, de a több európai országgal is igyekezett felvenni a kapcsolatokat, igaz több-kevesebb sikerrel. Az első komolyabb eredmény Svájc volt. Nem egy vezető személyiség látogatta meg az országot, miközben svájci diplomaták gyakran fordultak meg Gázában. 2012-ben Izrael “óriási baklövésnek” nevezte, amikor a Hamász szóvivője Svájcba utazott a kormány meghívására. Mahmúd Zahran, az egyik legfontosabb Hamász-politkus például 2014 októberében bejelentette, hogy Svájc hajlandó lett volna kifizetni a gázai kormány alkalmazottainak a fizetését, vagyis azokét, akik még nem kapták a kívánt összeget a Fattahtól.

2014. december 17-én az Európai Unió Legfelső Bírósága levette a Hamász palesztin iszlamista szervezetet a terrorista csoportok uniós listájáról, ami nem kevés vitát váltott ki Izraelben, az Egyesült Államokban és Európában is. Habár azóta az Európai Unió megfellebbezte azt a decemberi bírósági döntést és Brüsszel továbbra se oldotta fel a radikális palesztin szervezet külföldi vagyonának befagyasztására vonatkozó szabályt, de kétségtelen, hogy ez a döntés csökkentette a Hamász elszigeteltségét a világban.

A Hamász mozgásterének megnövekedését jelenti az idei év néhány eseménye is. Február 8-án a müncheni biztonságpolitikai konferencián a Hamász egyik képviselője is jelen volt, s a katari külügyminiszter, Háled al-Attijáh, a képviselők előtt jelentette védte meg a szélsőséges szervezetet. Február 24-én Isaac Bachman, Izrael svédországi nagyköveti azzal vádolta meg a svéd kormányt, hogy Stockholm szoros viszonyt ápol a Hamásszal, miután a svéd külügyminiszter meglátogatta Gázát és szimpátiáját fejezte ki a palesztinok iránt. Március 7-én az Európai Fórum Londonban egy konferenciát szervezet Gáza felújításáért és meghívta a Hamász vezetőit is.

Hamásznak nemcsak Európában, hanem Latin-Amerikában is voltak sikerei. Január 12-én Dilma Rousseff újbóli megválasztásának alkalmából a Hamász gratulált az elnök asszonynak. A brazil kormány ugyanis tavaly visszahívta a nagykövetét Izraelből, így tiltakozva Izrael katonai hadműveletei ellen Gázában, amelyet “mészárlásnak” nevezett. Egy hónappal Rousseff megválasztása után a brazil palesztin helyettes nagykövet João Marcelo Queiroz Soares találkozott a Hamász vezető személyiségeivel.

Oszma Hamdán, a Hamász külkapcsolatokért felelős igazgatója azt nyilatkozta az al-Monitornak, hogy az elkövetkezendő napokban és hetekben a szervezetnek sikerült több meglepő, korábban lehetetlennek tartott diplomáciai kapcsolatfelvételt végrehajtaniuk. Habár azt nem közölte mely országokról van szó,de figyelembe véve az elmúlt hetek és hónapok eseményeit, minden jel szerint a szervezet leginkább a nyugati országok iránt érdeklődik és vice versa. Ugyanakkor az is igaz, hogy rendkívül óvatos és titkos diplomáciai tapogatózásokról, konzuli találkozókról, európai nagykövetekkel folytatott nem hivatalos megbeszélésekről van szó, nem pedig nyílt diplomáciáról.

Azonban felmerül a kérdés: mik a nyugati országok feltételei? Ezeket röviden így lehetne összefoglalni: kiegyezés Izraellel, Izrael állam elismerése, egy békeszerződés tető alá hozása, valamint a Kasszám-brigádok felszámolása. Ezenfelül külön feltételnek szabták meg azt is, hogy Hamász végleg rendezze a viszonyát a Fatahhal. Természetesen ezeket a kikötéseket még nem fogadták el a szervezet vezetői, sőt igazából még nem is reagáltak ezekre a kijelentésekre, ami nyugtalanítja a nyugati országokat. Ráadásul a Hamász ezeket a diplomáciai tapogatózásokat igyekszik titokban tartani még a gázaiak előtt is, mivel nem akarják, hogy azzal vádolják őket: „tárgyalni kezdtek a hitetlenekkel”. Ez ugyanis az Iszlám Állam vagy valamelyik szélsőségesebb terrorszervezet malmára hajtaná a vizet, mivel a Hamász elvesztené a hitelét a radikális palesztinok körében.

A képen Oszma Hamdán, a Hamász külkapcsolatokért felelős igazgatója. Forrás: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez