Ritka keresztény kéziratokat mentettek az ISIS elől Irakban

Ahogy az Iszlám Állam még tavaly nyáron közeledett a szír ortodox keresztény kolostorhoz, a szerzetesek fogták a könyvtárat, és becsomagolták. A kurd vidékekre vitték, és jól elrejtették a kincseiket. Amik között egészen ritka, több száz éves kéziratok is vannak. Több tucat ilyen kódexet mentettek Dohukba, abba a városba, ahova az emberek is menekültek az iszlamisták elől. A hely, ahol elrejtették őket, szigorúan titkos. Csak kevés embernek mutatják meg őket, például az AP tudósítója láthatta a régi Bibliákat és biblia-magyarázatokat. A legtöbbjüket szír nyelven írták: ez az  arámi egyik formája, azé a nyelvé, amelyen Jézus is beszélt. A kéziratok többnyire 4-500 évesek, a legrégebbit közülük viszont 1100 évvel ezelőtt másolták: Szent Pál leveleit. A borítóval ellátott kötetek némelyikében már szakadtak a fekete és piros tintával teleírt lapok. Szépen sorakoznak a rejtekhely polcain, jobb időkre várva.

Amikor az ISIS tavaly nyáron elfoglalta Irak második legnagyobb városát, Moszult, a keresztények nagy része mindent hátrahagyva menekült a távolabbi kurd területekre. A dzsihádharcosokat megelőzte a hírük, az, hogy kegyetlenül leszámolnak a vallási és etnikai kisebbségekkel. Meg a szent helyeikkel: templomokkal, sírokkal, kolostorokkal. De felrobbantják saját vallásuk, a szunnita iszlám emlékeit is, ha bálványimádónak találnak egy-egy sírt.

Ez történt Moszul környékén is, ahol még a 3 ezer éves ősi Nimrudot vagy a múzeum asszír műkincseit sem kímélték, a könyvtárat és az egyetemet pedig felgyújtották, sok régi kézirattal együtt. Mar Matti szerzetesei nem várták meg, hogy az ő kincseik is erre a sorsra jussanak, megszervezték a mentőakciót. Az Iszlám Állam azonban szerencsére nem érte el a kolostort: feltartóztatták a kurd pesmerga harcosok, akik tavaly augusztus óta tartják a szerzetesekhez vezető utat.

De a kéziratokat még nem viszik vissza: bármi megtörténhet. Majd ha minden kétséget kizáróan és végképp legyőzetik az ISIS, akkor kerülhetnek vissza eredeti helyükre a kötetek. Amelyeknek a hiánya fáj a maroknyi, ott maradt szerzetesnek. Akik mellett hét menekült keresztény család is él Mar Mattiban. Ők látják a hegyről a kocsival alig 10 percnyi útra álló otthonaikat, de nem térhetnek haza: 10 perccel arrébb az Iszlám Állam az úr.

A kolostort korábban évente 2 millióan látogatták, de ma csak a pihenő kurd harcosok fotózzák egymást a falai között. Ott él viszont a szíriai ortodox egyház észak-iraki püspöke is, aki szintén kénytelen volt elhagyni Moszul melletti faluját. Szaliba Simon most szír nyelvet tanít diákoknak. De a kötetek, amelyek segítenének ebben, nincsenek kézközelben. Az üres könyvtárat mutatja, ahol mindig is voltak. És azokról a kéziratokról beszél, amelyeket Moszulban vagy máshol senki sem tudott megmenteni.

“Minden kéziratnak megvan a maga spirituális értéke” – mondja. “Ha megóvunk egyet, ezért tesszük, nem a pénzre lefordítható értéke miatt.”