A nagy kínai tojáscsalás

Gyanta, keményítő, koagulátor és színezőanyagok keverékéből öntsd ki a fehérjét. A tengeri algákból nyert nátrium-alginát segítségével szabályozhatod az állagát. Aztán újabb gyanta és színezőanyag hozzáadásával keverd ki a sárgáját. Végül gipszből, kalcium-karbonátból állítsd össze a megfelelő alakú és törhető héjat. Így készül a tojáshamisítvány Kínában – idézett korábban egy ismeretlen forrást a time.com.

Az első tojáshamisítványok az 1990-es évek közepén jelentek meg a kínai piacokon. Állítólag egy ügyes munkás megfelelő eszközökkel akár 1500 darabot is elkészíthet naponta. Melyik tyúk képes hasonló teljesítményre? Így még akkor is szédületesen nyereséges az üzlet, ha az eredeti tojásár feléért árulják a mesterségest.

Idővel persze feltűnt a csalás és megjelentek a tudományos intések: hogyan leplezhető le a tojáshamisítvány? Ha túlságosan tökéletes a formája, nagyon sima a héja, mélyebb a hangja, teljesen szagtalan, és feltörés után túl gyorsan keveredik össze a fehérje és a sárgája, gyanakodjunk!

Persze nemcsak a tojást hamisítják a hatalmas kínai piacon. A legnagyobb botrányt a műanyagiparban használt melaminnal fertőzött tej keltette. Ez a szer 2008-ban hat gyermek halálát okozta, és több százezren megbetegedtek tőle.

Azóta napvilágra került, mennyire nem megfelelő a vállalati kultúra és az élelmiszer biztonság az ázsiai országban. A kormány persze próbál javítani a helyzeten. Legutóbb például szeptemberben vezettek be számos szigorítást.

Ennek ellenére mégis sok a pesszimista – derült ki a BBC akkori cikkéből. Volt, aki elképzelhetetlennek tartotta, hogy az ország különböző pontjait összekötő gyártási folyamatok elejétől a végéig alaposan áttekinthetőek legyenek. Az organikus termékek úttörői pedig az ismeretterjesztés nehézségeire és termékeik magas áraira panaszkodtak. Szerintük is hosszú még az út az ideális feltételek eléréséig.

Kép: Wikipedia