Bizonyíték: nők is voltak viking harcosok

A háborúzás nem kizárólag férfitevékenység volt a vikingeknél, sőt meglehetősen magas rangokban is voltak női harcosok.  Erre a következtetésre jutottak svéd tudósok, amikor megvizsgálták az egyik legismertebb, 10. századi sírt az egykori viking városban, Birkában. Amely egyébként a legelső svéd város volt.

A temetkezési helyet még az 1880-as években ásták ki: egy harcos feküdt benne a fegyvereivel, köztük karddal, páncéltörő nyilakkal és két ló maradványaival. A sírban találtak egy játékkészletet is. A csontváz formájából már jó ideje úgy gondolták, hogy egy nőé volt, de a fegyverek miatt több mint egy évszázadon át mégis férfi harcos sírjaként tartották számon a helyet.

Most azonban genetikusok és archeológusok közösen dolgoztak az ellentmondás feloldásán és meg is oldották a rejtélyt. A csontvázból nyert DNS két X kromoszómát hordoz, Y-nak nyoma sincs benne.

Ez az első bizonyíték arra, hogy nők is voltak harcosok a vikingeknél – mondja Mattias Jakobsson professzor. Az izotóp vizsgálat pedig arra derített fényt, hogy a néhai harcos sok időt töltött lóháton.

A sírban talált játékkészlet arra enged következtetni, hogy a nő tiszt volt: taktikával és stratégiával foglalkozott és csapatokat vezethetett. “Akit vizsgáltunk, az nem a szágák valkűrje, hanem valódi katonai vezető, aki történetesen nő volt” – mondja a kutatást vezető Charlotte Hedenstierna-Jonson.

Az írott emlékek alkalmanként tesznek említést viking harcosnőkről, de most először sikerült meggyőző bizonyítékot találni arra, hogy valóban léteztek.

Forrás: Uppsala University