Hogyan lesz valaki az erdőben felnőtt hippigyerekből a Szilícium-völgy sztárja?

Apja ugyanis olyan hippi volt, aki nem akart elmenni a vietnami háborúba, ezért inkább Kanadába menekült. A család egy faházban élt Brit-Kolumbiában. Se vízvezeték, se áram. Ez romantikusnak tűnt és meg is felelt a hippi filozófiának, de kissé fárasztóak voltak a hétköznapok. Így aztán beköltöztek Victoria városába. Brit-Kolumbia fővárosában aztán az ifjú Butterfield megvált a Dharma névtől és Stewart lett belőle. Ezenkívül felfedezte a komputert, amely akkor újdonság volt. Maga tanult meg programozni, de kezdetben nem érdekelte különösebben az informatika. Cambridge-ben végzett filozófia szakon és egyetemi oktatóként képzelte el az életét. Csakhogy jött az internet, amely az amerikai hadügyminisztérium féltett kincséből milliók hétköznapi használati eszköze lett. Stewart Butterfield csapot-papot otthagyott, és elindult a Szilícium-völgybe, ahol az informatikai forradalom kezdődött.

Startup cégével stílszerűen megbukott, de volt még három hónapja, hogy elkerülje a csődöt. Ebben a három hónapban – akkori nejével együtt – létrehozták a Fickr-t. Ez bombasiker lett, mert arra alapozott, hogy egyre több mobiltelefonnak volt kamerája. Az emberek pedig szerették volna megosztani a képeket. Erre szolgált a Fickr, melyet a Yahoo megvett 25 millió dollárért – alig egy évvel az alapítás után. Nem volt igazán jó üzleti döntés – mondja most a BBC tudósítójának Stewart Butterfield. Ha várunk egy kicsit, akkor sokkal többet kaphattunk volna! De Stewart Butterfield nemhiába hippi szülők gyermeke, szerényen éldegél. Nem szórja a pénzt…

Inkább új startup vállalkozásba kezdett, mellyel újra megbukott. De volt B terve: egy belső levelezési program, melynek a Slack nevet adta. Ez világsiker lett. Nem is akarja eladni, pedig nagy a konkurencia. De hát naponta 8 millióan használják a rendszert és ebből 3 millióan fizetnek is érte. Az üzleti világ felső szektorából 70 ezernél több előfizetője van miközben a Microsoft ingyen kínál hasonló programot.

A kihívás tehát nagy, de a hippi szülők gyereke nem fél ettől. Mint ahogy az adófizetéstől sem retteg annyira, mint jóval tőkeerősebb vetélytársai, akik adóparadicsomokba mentik a profitot. Stewart Butterfield sem szegény – vagyonát a Forbes magazin 650 millió dollárra becsüli -, de messze lemarad  a Microsoft alapító atyjától, Bill Gatestől, aki majdnem 100 milliárd dolláros vagyonnal dicsekedhet. Szerintem minden gazdag embernek több adót kellene fizetnie – vallja a hippi szülők gyermeke, aki a BBC-nek nyilatkozott. Filozófiája pontosan az ellenkezője Donald Trumpénak, aki ezüstkanállal a szájában született New Yorkban és a választási kampányban azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizet adót. A Fehér Házban az első dolga volt a gazdagok adójának csökkentése.

Vagyonának egy részét jótékony célokra kívánja fordítani Stewart Butterfield is – éppúgy, mint Bill Gates, aki egymilliárd dolláros alapítványával elérte az AIDS visszaszorítását Afrikában. A hippi szülők gyereke is úgy gondolkodik, mint Bill Gates: a nagy vagyon elkényelmesít! Pénzének nagy részét ezért nem a gyermekeire kívánja hagyni, mert azt akarja, hogy ők is a saját erejükből csináljanak karriert, ahogy ez a hippi szülők fiának, Dharma /Stewart/ Butterfieldnek sikerült a Szilícium-völgyben, Kaliforniában.

Fotó: Flickr (naná hogy)