A tízéves kazah dzsihádista és a posztszovjet államok

Orosz kémeknek nevezett férfiakat lőtt agyon az Iszlám Állam egyik gyerekharcosa egy keddi felvétel szerint. Hogyan reagálnak erre az érintettek, elsősorban Moszkva és Asztana? A közép-ázsiai államok valóban saját céljaikra használják a fenyegetést?

„Egyelőre nincs arról információnk, hogy a felvételen látható férfiak orosz állampolgárok volnának. A követség ellenőrzi az orosz állampolgárok, különösen az orosz titkosszolgálatok képviselői kivégzésének lehetséges helyszínét” – nyilatkozta tegnap Oleg Szamocskin, a Damaszkuszi Orosz Nagykövetség sajtóattaséja az Interfax hírügynökségnek.

Mindezt azután jelentette ki a diplomata, hogy az al-Hayat (az Iszlám Állam médiaközpontja) kedden közzétett videójában két állítólagos orosz kémet lő agyon egy tíz éves kazah fiú. A követség mellett a Kommerszant újságírói is nyomozni kezdtek, ki is Dzsambulat Mamajev és Szergej Asimov.

Az orosz napilap ma reggeli cikke tájékoztatott, hogy Asimov 1984. március 30-án született a kazahsztáni Karagandában, ahol árvaként nőtt fel. A gépész és sofőr férfi a 2000-es évek végén Kazanyba költözve megkapta az orosz állampolgárságot és színészi, illetve kém karrierről ábrándozott. Miután portás állásából kirúgták és parfümforgalmazó kiskereskedése is csődbe ment sofőrként sokat panaszkodott az adóra. Meg nem erősített információk szerint a férfi 2013-ban a kazanyi Orosz Iszlám Intézetben kapott teológiai oktatást. Bár felesége, Lilija nem nyilatkozott az újságnak, a férj egyik barátja annyit elmondott, körülbelül egy éve tűnt el, és hogy a nő azóta nem tudja, hol van.

Mielőtt Szíriába került volna, Mamajev a kazahsztáni Merkében élt Amina nevű feleségével és kettő, vagy három gyermekével. Róla továbbiakat nem tudtak meg az újságírók, a kazah titkosszolgálatok pedig nem kommentálták a felvételt.

Mindeközben a Kommerszantnak nyilatkozó szakértők nem zárják ki, hogy esetleg csak megrendezték a kivégzést. Az egyik bűnügyi szakértő (nevét nem közölték) több furcsaságra is rámutat. Először is a magukat muzulmánnak tartó áldozatok nem imádkoztak a halál előtt. Másodszor egyikük oldalra, a parancsnok felé dőlt, holott a Glock fegyver annyira erős, hogy az attól alig egy méterre térdeplő férfin, nagy vérfürdőt okozva, át kellett volna hatolnia a 9mm-es golyónak. Az is érdekes, hogy nem mutatják meg a holttesteket, bizonyítva, hogy valóban meghaltak.

Akárhogy is a propagandavideónak két alapvető célja lehet, magyarázza Magnus Ranstorp, svéd terror-szakértő. Először is az orosz titkosszolgálatokat és a velük együttműködőket akarhatják figyelmeztetni, illetve megmutatni a fiatal harcosokban rejlő potenciált.

A kivégzést végző fiú az al-Hayat egyik decemberi videójában is felbukkant már, amikor a vallási és katonai kiképzést ismertetik, amin a fiatalok átesnek az Iszlám Államban. Akkor Kazahsztán blokkolta a felvételt közlő forrásokat, Kirgizisztánban pedig ugyanezért betiltották a Kloop.kg hírportált. Akkor ezt azzal magyarázták a hatóságok, nehogy több közép-ázsiai fiatal induljon el Szíria felé és csatlakozzon a terrorista szervezethez.

Bár valóban félő és többen is felhívták már a figyelmet, mennyire lehet híd Közép-Ázsia az Iszlám Állam és Oroszország, illetve a nyugati államok között különösen az amerikai csapatok afganisztáni kivonulása óta, a The Diplomat tegnapi cikke tovább árnyalja a képet. A dzsihádista fenyegetést ugyanis a diktatórikus kormányzatok a maguk hasznára fordíthatják. Ezt Rusztam Burnasev, a Kazah-Német Egyetem tanára a tádzsikisztáni polgárháborúval és az üzbég Andijon-i mészárlással támasztotta alá. Iszlam Karimov márciusban esedékes újraválasztásánál pedig megint csak könnyen sérülhetnek a különböző szabadságjogok a tágan értelmezett szélsőség, radikalizmus, terrorizmus és fundamentalizmus ürügyén.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez