Több afrikai ország vezetője is azt mondta az Afrikai Unió közgyűlésén, hogy a szervezetnek szüksége lenne egy állandó, hatékonyan működő és gyorsan bevethető fegyveres erőre. Az Afrikai Unió már lassan több mint 10 éve tervezi egy gyorsreagálású erő felállítását, de a terveket ezidáig nem sikerült megvalósítani, emiatt a szervezet komoly bírálatotokat is kapott. A közgyűlésen az afrikai vezetők gyorsan megszavazták az ACIRC felállítását, amelyet elsősorban vészhelyzetek és fegyveresek konfliktusok esetén vetnének be. A haderő közvetlenül az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának felügyelete alá kerül.
A gyorsreagálású haderő felállítása rendkívül időszerű. Az elmúlt két évben ugyanis számos fegyveres konfliktus robbant ki a kontinensen. Mali nemrég gyakorlatilag két részre szakadt, miután a tuaregek és a radikális iszlamisták felkelést indítottak a bamakói vezetés ellen és megalázó vereséget mértek a mali hadseregre. Végül a franciák mentették meg a bamakói kormányt a végső vereségtől, miután januárban katonákat küldetek Maliba. Az ENSZ pedig nemrég hagyta jóvá egy békefenntartó misszió felállítását a nyugat-afrikai országban, amely nem olyan rég még mintaállamnak számított a zűrzavaros térségben. Bissau-Guineában tavaly katonai puccs történt. A Közép-afrikai köztársaságban pedig a Seleka lázadó koalíció vette át a hatalmat, miután megbuktatta a 10 évig hatalmon lévő Francois Bozize elnököt. A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti régiójában is lázadás tört ki, ott a térségben állomásozó békefenntartók sem tudták megállítani az M23 lázadókat. Nigéria észak-keleti régiójában is vészhelyzet van, ott a radikális iszlamista Boko Haram lázadók indítottak felkelést még 2010-ben. Az Afrikai Uniónak jelenleg egy békefenntartó missziója van, amely Szomáliában működik.