Az alkotmányozó testület szinte egyhangúlag fogadta el az új alaptörvényt: kétszázan szavaztak rá, mindössze tizenketten ellene, négyen pedig tartózkodtak. Az alkotmány az iszlamisták vezette kormány, illetve a zömmel világi pártokból álló ellenzék hosszas, két évig tartó egyeztetési folyamatának eredménye. Az új alaptörvény szavatolja az alapvető szabadságjogok érvényesítését, és kimondja a nemek egyenjogúságát, “a törvény előtti egyenlőségüket bármifajta diszkrimináció nélkül”. Szakértők szerint éppen ez utóbbi, az alaptörvény húszadik cikkében kihirdetett nemek közötti egyenjogúság teszi az új tunéziai alkotmányt az egyik leghaladóbb alaptörvénnyé az arab világban.
“Ez az alkotmány a tunéziaiak álma volt, ez az alkotmány a forradalom megújulásának a bizonyítéka, ez az alkotmány egy demokratikus civil társadalmat hoz létre” – hangoztatta Musztafa Ben Dzsaafar, a nemzetgyűlés elnöke a történelmi jelentőségű szavazás után.
Az új alaptörvény nem tekinti az iszlám vallást a jog forrásának, ugyanakkor azt sem mondja ki, hogy Tunézia világi állam. Csakúgy, mint a korábbi, 1959-től érvényben lévő alkotmány, ez is aláhúzza, hogy Tunézia “szabad, független és szuverén ország, amelynek vallása az iszlám”. Az új alaptörvény szavatolja a vallás- és lelkiismereti szabadságot, de az ország államfője kizárólag muzulmán lehet. A végrehajtó hatalom a kormány és az öt évre, közvetlen voksoláson megválasztott államfő között oszlik meg. Mind a kabinet, mind az államfő törvényeket terjeszthet a parlament elé. Az államfő nem oszlathatja fel a kormányt, viszont kezdeményezhet ellene bizalmi szavazást a törvényhozásban. A tuniszi politika főbb kérdései a kormányra hatáskörébe tartoznak, míg az államfőre hárul a kül- és a védelmi politika, illetve a nemzetbiztonság kérdése.
Az alkotmány elfogadása előtt néhány órával jelentette be Mehdi Dzsomaa miniszterelnök az új, függetlenek szakértőkből álló ügyvezető kabinet megalakítását. A technokrata kormánynak az lesz feladata az lesz, hogy kivezesse Tunéziát a mély politikai válságából, és felkészítse az országot az elnök- és parlamenti választásra.
Új, függetlenekből álló ügyvezető kabinet alakult Az új kabinet, amelynek feladata az lesz, hogy kivezesse Tunéziát a mély politikai válságából, a jövő héten kaphatja meg a parlament jóváhagyását. A technokrata Dzsomaa decemberben kapott kormányalakítási megbízást, miután az addig kormányzó iszlamisták – egy világi ellenfeleikkel kötött megállapodás értelmében – lemondtak az ország vezetéséről. Az 51 éves Dzsomaa jövendő kormányának tagjai közül egyik sem rendelkezik párttagsággal, a kabinet kifejezetten szakértőkből áll, és a válságkezelésen kívül azt a feladata, hogy felkészítse az országot az elnök- és parlamenti választásra. “A cél a választások megrendezése, és a válságból való kilábalást szolgáló biztonság és gazdasági légkör megteremtése” – közölte újságírókkal a miniszterelnök. A kabinetnek 21 minisztere és 7 államtitkára lesz. Dzsomaa az Afrikai Fejlesztési Banknál tapasztalatokkal rendelkező közgazdászt, Hakím Ben Hammúdát jelölte pénzügyminiszterének és Mongi Hamdi korábbi ENSZ-tisztségviselőt a külügyi tárca vezetőjének. Három évvel az után, hogy felkelés megdöntötte Zin el-Abidin ben Ali elnök önkényuralmát, Tunézia még mindig a demokrácia kiépítésén dolgozik, és a technokrata kormány megalakítása egy fontos lépés ebben a folyamatban. Legutóbb 2011 őszén volt választás az arab országban, akkor alkotmányozó gyűlést választottak. Az alkotmányozó gyűlés a múlt héten fejezte be az alaptörvény kidolgozását, és nemsokára szavaz róla.