Obasanjo, nigériai exelnök találkozott a Boko Haram megbizottjaival, hogy elősegítse az iskoláslányok kiszabadulását. Korábban a nigériai hadsereg vezérkari főnöke közölte: tudjàk, hogy hol tartja fogva az iszlamista szervezet a 223 iskoláslányt. Sajtóhíreket nem kommentálunk!- hangsúlyozta Jennifer Psaki szóvivő Washingtonban.
Az USA 80 katonát küldött Csádba, mert az gyanítja: a Csád tó környékén kell keresni az elrabolt iskoláslányokat. A katonák fele drónok segítségével próbálja meg a lányok felkutatását, míg a másik fele rájuk vigyáz. Ebben a térségben ugyanis jóval nagyobb befolyása van a Boko Haramnak mint az érintett afrikai államok: Csád, Kamerun vagy Nigéria hadseregének.
Washingonban különben is az a vélemény alakult ki a nigériai hadseregről, hogy az teljes mértékben képtelen irányítani a terrorizmus ellenes harcot, mert olyan rossz a kiképzés és olyan nagy a fegyelmezetlenség. A vallási és törzsi megosztottság miatt a hadsereg képtelen határozottan fellépni a fanatikus Boko Haram ellen, amely iszlám államot akar létrehozni Nigéria északi részén. Washingtonban azt is biztosra veszik, hogy a Boko Haramnak informátorai vannak a hadseregben és a titkosszolgálatban.
Az iskoláslányokat a Boko Haram hat hete rabolta el Nigéria északi részén. Fogolycserét ajánlott: bebörtönzött embereit kérte cserébe a több mint kétszáz iskoláslányért. A nigériai kormány ezt visszautasította. Ezt követően Abubakr Shekau, a Boko Haram főnöke azzal fenyegetőzött, hogy eladja rabszolgának a lányokat. A nemzetközi felháborodás hatására Nigéria elfogadta a külföldi segítséget, melyet kezdetben visszautasított. Így most már amerikai, brit, francia és izraeli terrorelhárítók is keresik az iskoláslányokat. Kína is felajánlotta, hogy terroristaellenes kommandót küld Nigériába. A Boko Haramot az ENSZ terrorista szervezetnek nyilvánította. A főnök, Abubakr Shekau fejére már régebben vérdíjat tűzött ki az amerikai igazságügyi miniszter. Mindennek ellenére az elrabolt iskoláslányoknak se híre se hamva Nigériában…