Kiújultak a harcok Hegyi-Karabahban a hétvégén. A helyzet súlyát mutatja, hogy a mostani összetűzésben többen haltak meg (13 azeri és egy örmény katona), mint eddig az idén összesen. Baku és Jereván egymást okolják.
Szerian Ohanian, örmény védelmi miniszter tegnap kijelentette, háborút indíthatnak a feszültséget fokozó azeri kísérletek. Ugyanakkor hozzátette, egyelőre még nincs ok egy esetleges széleskörű katonai akció megindítására. Ezzel egy időben az azeri védelmi minisztérium Jerevánt okolta a helyzet és 13 halottja miatt.
Az EBESZ Minszki Csoportjának amerikai társelnöke, James Warlick pedig egyaránt sürgette Bakut és Jerevánt, állítsák le az erőszakot, valamint államfői egyeztetést kért tőlük. Szerzs Szarkiszjan és Ilham Alijev leghamarabb augusztus 8-9-én ülhet tárgyaló asztalhoz Szocsiban, ahol az elnökök Vlagyimir Putyinnal is egyeztethetnek majd.
Hosszú ideje húzódik már a Kaukázus legnagyobb konfliktusa, amely a Moszkva – Posztszovjet térség relációban is komoly szerepet játszhat, írja a Lenta.ru orosz hírportál mai elemzése. Hegyi-Karabah jogilag Azerbajdzsánhoz tartozik, ám a szeparatista Hegyi-Karabah köztársaságot Örményország felügyeli.
A Kaukázus térképe (tiboru.blogrepublik.eu)
A konfliktus többek között az erőviszonyok egyenetlensége miatt érdekes. Azerbajdzsán gazdaságilag sokkal erősebb Örményországnál, katonai költségvetése közelíti a négy milliárd dollárt. Az örményeknek a teljes éves büdzséje ennyi. Ha tehát tényleg kiújulna a katonai konfliktus, akkor Jerevánnak feltétlenül orosz támogatásra volna szüksége. A moszkvai segítség azonban csak korlátozottan lehetséges. Először is azért, mert Örményország és Oroszország közvetlenül nem határos egymással. Ebben a helyzetben egy újabb szereplő, Grúzia viszont könnyen lezárhatja a területén áthaladó katonai szállítmányokat. Ilyen körülmények között az egyetlen megoldás – a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) szabályzata alapján – az orosz hadsereg közvetlen befolyása Azerbajdzsán területén.
Az ukrán válság szintén erősen bonyolítja a képletet. Emiatt egy esetleges orosz szerepvállalás Hegyi-Karabahban könnyen értelmezhető a posztszovjet rendszer megváltoztatására tett kísérletként.
Ezenkívül az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyon erős érdeke a Kaukázus stabilitásának fenntartása. Ez már csak gazdasági szempontból is igaz, hiszen az EU az azeri nyersanyagokkal kívánja oldani az orosz energiafüggést. Ebben a helyzetben a Nyugat nem engedheti meg magának a helyzet beláthatatlan következményekkel járó eszkalálódását.