Belpolitikai káosz Irakban: Vita a miniszterelnök személye körül

Moszul eleste óta gyakorlatilag egy helyben toporog az iraki kormány. A kurdok és a szunniták úgy érzik, hogy Bagdad kihagyja őket az állam irányításából és a közéletből, s Núri al-Málikit teljesen alkalmatlannak tartják az arab ország irányítására. Ezzel azonban már nincsenek egyedül: a síita pártok egy részének is elege van már a jelenlegi miniszterelnökből és nem akarják őt újból az ország élén látni. 

Nagy várakozás előzte meg a vasárnapi iraki parlamenti ülést, mivel tegnap döntöttek volna a miniszerelnöki, államfői és házelnöki posztokról. Azonban ez nem történt meg és az alig 30 perces gyűlés – amire a politikai pártok hónapok óta készültek – rámutatott az ország belpolitikai megosztottságára.Mehdi al-Hafidz, az iraki parlament ügyvezető házelnöke keddre halasztotta az ülést, de a legtöbb elemző szerint aligha lesz megállapodás.

Irakban már évek óta az a szokás, hogy a kormányfői tisztséget hagyományosan síita, a házelnökit szunnita, az elnökit pedig kurd politikus tölti be. A parlamentnek először a házelnököt, aztán az államfőt, legvégül a miniszterelnököt kell megválasztania. Korábban szunnita frakciók már megállapodtak a házelnök személyéről, de a másik két tisztségre nem találtak konszenzusos jelöltet.Az előző két választást követően a három csoport átfogó politikai alkuk keretein belül állapodott meg a három posztról, de a jelenlegi elmérgesedett helyzetben erre egyelőre nem látszik hajlandóság.

A szunnita és kurd képviselők rendkívül csalódottak és leszögezték, hogy ha a síita politikai erőknek nem sikerül Máliki helyett más jelöltet találniuk a miniszterelnöki posztra, akkor az “egyértelműen Irak széteséséhez vezethet”. Nikolaj Mladenov, az ENSZ iraki megbízottja pedig azt mondta, káoszba fog sodródni az ország, ha a parlament vasárnapi ülésén nem sikerül dönteni a miniszterelnök személyéről.

A belpolitikai bénultság legfőbb oka, hogy a szunniták és a kurdok elutasítják Núri al-Máliki jelenlegi síita kormányfő ismételt megválasztását, mivel szerintük kormánya csak saját vallási csoportjának érdekeit tartja szem előtt és az egész káoszt ő idézte elő. A szunnita milíciák egy része nem állt az Iszlám Állam oldalára, de ugyanúgy ellenségnek Bagdadot, mint az Iszlám Államot. A helyzetet még továbbá nehezíti, hogy már al-Máliki megítélése a hadseregben és a síita pártokban is rendkívül megosztó tényező.

A belpolitikai megosztottság  egyaránt kedvez a független államért harcoló kurdoknak és az Iszlám Állam nevű, szélsőséges iszlamista “kalifátusnak” is. Mindkét csoport ugyanis kihasználva az iraki kormány bénultságát újabb területeket szerezhet meg. A hétvégén Núri al-Máliki kormányfőhöz hű erők támadást indítottak az iszlamisták ellen a Bagdadtól 80 kilométerre északkeletre fekvő Mukdadíjában, ahol a kalifátus terroristái elfoglaltak egy katonai bázist. A harcokban 24 lázadó és 15 katona mellett hét civil is életét vesztette, köztük gyerekek is.

Az iraki biztonsági erők és a síita vezetéshez hű milíciák visszavertek egy támadást a nyugati Anbár tartományban fekvő Hadísza városában, itt 13 terrorista és négy rendőr halt meg a harcokban. Az iraki hadsereg a hét végén négyezer önkéntest szállított Anbár székhelyére, Ramádi városába. A Bagdadtól keletre elterülő Dijála tartományban a biztonsági erők több helyen indítottak támadást az iszlamisták állásai ellen.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez