Ankarától nyugatra, az Atatürk Erdei Farm és Állatkertben, mintegy 91 000 négyzetméteres területen jelenleg is építik az új elnöki rezidenciát. Az 1000 szobás épület alatt még egy egész bunkerhálózatot is kiépítenek, amely védelmet biztosít a vegyi/biológia/nukleáris támadás ellen is. Ezenfelül az új rezidencia a hagyományosabb támadások ellen is védve lesz: kibervédelmi egységek és különleges osztagosok védelmezik az itt lakókat, miközben „elektronikusan süket” termeket is létrehoztak. Saját repülőtérrel és helikopter-leszállópályájával szintén rendelkezni fog, s állítólag a közelben még egy kisebb katonai támaszpontot is létesítenek, ahol gyorsreagálású erők fognak állomásozni.
Az új épületnek Aksaray nevet adták, amely nem más, mint két török szó kombinációja: ak és saray. Az ak jelentése tiszta és makulátlan, amelyet lényegében a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt a saját rövidítésében is alkalmaz: vagyis AKP (Adalet ve Kalkınma Partisi). A saray pedig kastélyt vagy palotát jelent. Erdogan október 29-én a Köztársaság Napján, vagyis az egyik legfontosabb piros betűs török ünnepnapon fogja áthelyezni a székelyét a jelenlegi Cankaya elnöki rezidenciából az Aksaray-ba. Az üzenet egyértelmű: új korszak veszi kezdetét Törökországban.
Az objektum építését még 2011-ben kezdték, mint „miniszterelnöki tevékenységet segítő épület”, de Recep Tayyp Erdogan államfő a beiktatása után már úgy emlegeti, hogy az „elnöki rezidencia”. Az épületnek óriási szimbolikus jelentése van: Az Aksaray egy teljesen új Törökországot jelent, amelynek semmi köze a szekuláris Törökországhoz és az Atatürk féle államiság összemosódik az AKP iszlamista irányzatával.
A palota építésének helyszíne sem véletlen: az 1925-ben, még Kemal Atatürk által létesített Atatürk Erdei Farm és Állatkertben történik , amelyet 1937-ben az akkori török államfő a török államnak ajándékozott. Erdogan, hogy szimbolizálja az iszlamista hagyományok visszatérését, szándékos szeldzsuk-török stílusban építi meg az új palotát. Az építés során a szeldzsuk építészetnek a harmadik, ún „barokk korszakának” (1250-1307) jellemző elemeit használják fel, mint áttört vésetek, számtalan csempe és a geometriai formák. (Ilyen stílusban épült a konyai Sahip Ata mecset és a Çifte medresze is).
Egy 1992-es törvény megtiltja a parkban történő építkezést, mivel ez a terület a „török szekularizmus egyik legfontosabb jelképe”. Azonban ez aligha érdekelte Erdogant, aki 2011-ben hozzálátott a megépítésnek. Az ellenzék szinte azonnal a bíróság elé vitte az ügyet, amely nekik adott igazat. Márciusnak 4-én egy közigazgatási bíróság Ankarában külön rendeletet is kiadott, hogy állítsák le az építkezést. Azonban Erdogant ez korántsem érdekelte, aki egyszerűen ignorálta a döntést: „Állítsák meg ha tudják. Az építkezés zavartalanul folyik és én meg fogom nyitni és használni is fogom.”