Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek azt állítják: a világ hatalommal bíró országai a saját érdekeiket nézik, és nem azt, hogy véget vessenek a háborúnak Szíriában. Stephane Dujarric, a világszervezet egyik szóvivője értékelte így a helyzetet a BBC-nek, miután humanitárius szervezetek jelentést tettek közzé a szíriai civilek helyzetéről.
Eszerint a tavalyi volt a legrosszabb év számukra a polgárháború kezdete, 2011 óta. A szóvivő szerint
siker volt ugyan, hogy begyűjtötték a szíriai hadsereg vegyi fegyvereit, és sikerült segélyszállítmányokat eljuttatni a rászorulókhoz, de az, hogy a háborúban álló felek újabb fegyverekhez jutottak, csak rontott a helyzeten. Hiányzik a politikai akarat ahhoz, hogy együttes erővel le lehessen állítani a harcokat
– fogalmazott.
A Cserbenhagyott Szíria nevet viselő jelentés, melynek készítői között olyan ismert szervezetek is vannak, mint a Save the Children vagy az Oxfam, azt állítja: a 15 tagú Biztonsági Tanács nem tartotta be a segélyek hozzáférhetővé tételére és a szenvedés enyhítésére tett ígéreteit.
A keserű valóság az, hogy az ENSZ BT a saját határozatait is képtelen betartani. Erről már Jan Egeland, a Norvég Menekültügyi Tanács főtitkára beszél. Szerinte a civileket senki nem védi meg, és továbbra is nagyon nehéz segélyekhez jutniuk.
Az ENSZ terveket dolgozott ki annak érdekében, hogy a menekülteket Észak-Európába juttassák, és így csökkentsék a nyomást a déli országokon. Ehhez támogatást is kértek az Európai Unió vezetőitől. Most az uniós politika az, hogy a menekülteknek abban az országban kell menedékjogért folyamodniuk, amelyben beléptek az Unió területére.
Szíriai menekültek tízezrei érkeznek Görögországba és Olaszországba a Földközi tengeren keresztül, és a többség továbbáll, anélkül, hogy menedékjogot kérne. Az ENSZ menekültügyi ügynökségének európai igazgatója, Vincent Cochetel arról beszélt a brit Guardian-nek, hogy az uniós politika megváltoztatása arra bátorítaná az embereket, hogy legálisan utazzanak Európa többi részébe, és ez átláthatóbbá tenné a rendszert.
Miközben sokan keresnek menedéket az Európai Unióban, sokkal többen rekednek Szíria háborús övezeteiben. Tavaly három határozatot fogadott el az ENSZ BT arról, hogy véget kell vetni a civilek elleni támadásoknak, növelni kell a segélyeket, és hogy az ENSZ Damaszkusz hozzájárulása nélkül ténykedhet Szíriában.
A Cserbenhagyott Szíria jelentés szerint ugyanakkor az emberek védelem nélkül maradtak. 2014 volt a konfliktus legsötétebb éve, legkevesebb 76 ezer szíriait öltek meg tavaly. 4,8 millió szükséget szenvedő ember élt olyan területeken, amelyek az ENSZ szerint “nehezen elérhetőek” a segélyezés szempontjából, 1 millióval több, mint egy évvel korábban. 5,6 millió gyereknek volt szüksége segélyre, 31 százalékkal többnek, mint 2013-ban. A segélyezéshez szükséges pénzalapoknak a 71 százalékát sikerült biztosítani 2013-ban, tavaly viszont már csak 57 százalékát. 2011. márciusa óta az űrből látható szíriai fények 83 százaléka kihúnyt, elemzők szerint részben az infrastruktúrában esett károk miatt.
Összefoglalva: a tavalyi év volt a legrosszabb a szíriai civilek számára, de ennek ellenére a világ vezető hatalmai nem mutatnak akaratot arra, hogy betartsák a saját ENSZ-határozataikat a humanitárius segélyek szabad áramlásáról. David Milliband volt brit külügyminiszter, a Nemzetközi Mentőbizottság nevű New York-i központú segélyszervezet vezetője szerint megrázó, hogy a világ politikusai feladták, hogy megkíséreljék megoldani a szíriai helyzetet. Az ENSZ és más szervezetek hiába dolgoztak ki segélyprogramokat, a háború elhúzódásával párhuzamosan egyre kevesebb adomány érkezik a kormányoktól, miközben a szükség egyre nő.
A háborút ugyanakkor összetettsége miatt nehéz megállítani. Bármilyen külföldi beavatkozás csak elmélyítette a válságot, melynek a végét sehol nem látni
– írja elemzésében a BBC.
Fotó: szíriai menekültek egy törökországi táborban. Europress/AFP