Kína csúcsdiplomatája Amerikában
Jang Csie-csi államtanácsos látogatását pontosan Nixon amerikai elnök kínai útjának 45. évfordulójára időzítették. Kissinger kíséretében a konzervatív republikánus elnöknek sikerült megállapodnia Mao elnökkel, aki fanatikus Amerika-ellenes kampányokat szervezett a Kulturális Forradalom idején (1966-1976).
Az amerikai-kínai megállapodás azt eredményezte, hogy a két állam felvette a diplomáciai kapcsolatot 1979-ben. Mao elnök utóda, a reformkommunista Teng Hsziao-ping az USA-ban jelentette be, hogy a világtól addig elzárkózó Kína immár támogatja a globalizációt. Az elmúlt 40 évben óriási amerikai tőke áramlott be Kínába, ahol igen dinamikusan fejlődött a gazdaság. Kína a világ egyik legnagyobb kereskedője lett – egyenrangú ezen a téren az USA-val és Németországgal.
Donald Trump ezért igen élesen bírálta Kínát, mondván, hogy elveszi az amerikaiak munkahelyeit. A választási győzelem után Trump telefonon tárgyalt Tajvan elnökasszonyával, aki a függetlenség híve. Ezt nagyon rossz néven vették Pekingben. Február elején azután telefonbeszélgetést folytatott Trump – immár a Fehér Házból – Hszi Csin-ping kínai államfővel. Megerősítette: az USA érdekelt abban, hogy folytatódjon a harmonikus együttműködés a két óriás között.
Épp ennek az együttműködésnek a konkrét feltételeit van hivatva tisztázni Peking csúcsdiplomatája Washingtonban. Trump és Hszi Csin-ping a tervek szerint júliusban találkozhat egymással a G20 csúcson Hamburgban. A legutóbbi G20 csúcsot Hangcsouban tartották a kínai tengerparton, ahol Hszi Csin-ping elnök helyet kért magának a globális döntések asztalánál. Obama elnök erre nem mondott semmit. Trumpnak előbb vagy utóbb meg kell határoznia: milyen együttműködést akar Kínával, melynek népessége több mint a négyszerese az Egyesült Államokénak, a gazdasági növekedése pedig kétszer olyan gyors, mint Amerikáé…
Fotó: Jang Csie-csi / forrás: President of Russia