Eldőlt: nem lesz ENSZ-nagykövet a túszejtő

Sokan és sokáig találgatták, hogy lehet-e Irán ENSZ-nagykövete Roháni elnök jelöltjéből. Akinek van egy aprócska makula az életrajzában: ott volt 1979-ben azok között a forradalmár diákok köszött, akik túszul ejtették és 444 napig tartották fogva az Egyesült Államok teheráni nagykövetségének alkalmazottjait.

Az ENSZ-diplomatáknak Washington adja ki a vízumot, miután a világszervezet székhelye New Yorkban van, New York meg az Egyesült Államokban. De van úgy is, hogy nem adja ki. Nagyon ritkán. Mint most. De lássuk csak, mi történt. Roháni elnök hónapokkal ezelőtt egy veterán diplomatát nevezett ki Irán ENSZ-nagykövetének. Az 56 éves Hamid Abutalebi korábban több európai városban is fontos posztokat töltött be, legutóbb Olaszországban és Belgiumban volt misszióvezető. A karrier impozáns, de van benne egy sötét folt – írják amerikai lapok. A túszválság. Abutalebiről ugyanis azt állítják: egyike volt azoknak az iráni fiataloknak, akik 1979-ben, az iszlám forradalom idején megrohamozták a teheráni amerikai nagykövetséget, és túszul ejtették az ott lévőket. És túszként tartották őket több mint 400 napig. Azt követelték, hogy az Egyesült Államok adja át a megdöntött sah vagyonát az új iszlám hatóságoknak.

A Bloomberg úgy tudja: egyetlen iránit sem engednek be az Államokba, akinek köze volt a túszválsághoz. Másrészt viszont a Nemzetbiztonsági Tanács egyik egykori tagja szerint az iráni nagykövetnél jóval vitatottabb hivatalnokok is megkapták már a vízumot. “Mindenféle vezetők Kubától Afrikáig, akiket rettenetes bűntényekkel vádoltak.” Szerinte lehetetlen megmondani, hogy valaki miért, vagy miért nem jut hozzá a dokumentumhoz. Most világossá vált: Abutalebi azok közé tartozik, akik hiába várnak amerikai vízumra. A Kongresszus és a Szenátus után Obama elnök is nemet mondott a kérelmére. Még akkor is, ha azoknak az országoknak a diplomatái, amelyeknek nincsenek kapcsolataik az Egyesült Államokkal, csak New York 40 kilométeres sugarában mozoghatnak, és Észak-Korea vagy Kuba mellett ide tartozik Irán is.

Az ügy egyébként hónapokig húzódott. Washingtonban először azt hitték, hogy Teherán ért majd a szóból, visszavonja Abutalebi jelölését, új nagykövettel áll elő, és megspórolható lesz a kínos visszautasítás. Ez azonban nem történt meg. Abutalebi maga egyébként tagadja, hogy ott lett volna a nagykövetség elfoglalói között. Azt mondja, csak angolra, vagy franciára fordított nekik, és a tárgyalásokban segített. A képe viszont ott van annak az iráni milíciának a weboldalán, amely a követségfoglalást kezdeményezte. Teheránban azt mondják most: a visszautasítás semmilyen hatással nem lesz az iráni nukleáris tárgyalások sorsára.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez