Nalan al Szaradzs 23 éves médiaproducer és blogger Gázában. Tegnap arról beszélt a Your Middle East-nek, hogyan romlik náluk a helyzet. A kórházakban hiány van gyógyszerekből, miközben több százan sebesültek meg a hétfő este óta tartó izraeli támadásokban. Villany és víz sincs mindig.
‘A helyzet szörnyű, több mint 600 a sérültek száma, ennek több mint a fele gyerek. A halottak száma 75 fölött van” – mondja.
“Egész Gázát támadják, lassan megőrülünk, az izraeliek is megőrülnek. A lakásomból látom, hogy a város minden pontja támadás alatt áll, robbanásokat lehet látni és füstöt. Tényleg semmi jóra nem számíthatunk rövid időn belül.”
Szarradzs azt mondja, hogy a legtöbb célba vett helynek nincs köze a Hamaszhoz vagy katonai támaszpontokhoz.
“Célba veszik a civileket, a legtöbb megölt ember olyan, mint te vagy én: civilek, és a sebesültek többsége is az… asszonyok és gyerekek. Mint rendesen, most sem törődnek Gáza lakóival, csak gyilkolják az ártatlan embereket.”
Úgy gondolja, hogy Izrelnek csak a politika számít, és azt mondja, hogy a másik oldalon vannak óvóhelyek, semmit nem veszítenek ott a gázaiakhoz viszonyítva.
A ciszjordániai helyzetre utalva Szarradzs úgy véli: Izrael problémája nem csak a Hamasz.
” A telepek építése, emberek elkergetése az otthonukból, tizenévesek élve elégetése – mindez nem a Hamaszról szól, a Fattahról, vagy bármelyik pártról. Egyszerűen csak nem akarják feladni a megszállt területeket. Ez az, amit az utóbbi években csinálnak, ölnek bennünket, és tisztára mossák a saját képüket a médiában.”
A gázai blogger azt mondja: szeretné, ha a világ tudná, hogy nem politikáról van szó, hanem emberekről. Civilekről, akik meghalnak.
“Még az európai barátaim sem tudják, mi folyik itt, mert a média nem közvetíti. Csak arról számol be, hogy az izraeliek óvóhelyre menekülnek, félnek, és így tovább.”
Követi az izraeli közösségi oldalakat, látja, hogy felforrósodott a hangulat, de azt is, hogy vannak emberek, akik azt mondják: sajnáljuk, hogy ti szenvedtek.
“De nem hiszem, hogy igazán törődnek azzal, mi is történik itt, hiszen végül is élik az életüket, tovább járnak partikra vagy a strandra.”
“A palesztinok bátrak, de rémültek is vagyunk ugyanakkor. Érezzük, hogy le kell győznünk a félelmünket, és ellen kell állnunk a rettegésnek és a reménytelenségnek.”
A fiatal palesztin blogger megjegyzi: látják ők azt is, hogyan ijednek meg az izraeliek házi készítésű rakétáktól, amelyek szerinte általában nem is Izraelben érnek földet.
“Természetesen nem akarjuk, hogy bárkinek baja essék, beleértve az izaelieket is. De ez egyszerűen lehetetlen a mostani helyzetben.”
“Hiszünk az ügyünkben. Palesztinok vagyunk, hisszük, hogy egy napon elnyerjük a szabadságunkat. Nincs más választásunk, mint hogy ellenálljunk a támadásnak és reménykedjünk.”