Ha a közeljövőben ne adj Isten regionális háború tör ki az biztos, hogy Kína és Japán között lesz. Jó lenne ha képesek lennének ezt békésen rendezni.
Szöul a közelmúltban jelentette be, hogy az UNESCO-nak elküldi a japán megszállás időszakában szexrabszolgaként használt koreai nők történetét. A pekingi külügyi szóvivő szerint kínaiak ugyanúgy megszenvedték ezt az időszakot. „A történelmi igazságszolgáltatásban együttműködünk Dél-Koreával”- mondta Hong.
A szöuli kezdeményezésre reagálva az amerikai képviselőház szerdán maga is felszólította Japánt, hogy nyilatkozzon, vállalja fel a történelmi felelősséget az szexrabszolgaság ügyében. A Xinhua kínai hírügynökség szerint a második világháború éveiben mintegy 200 ezer nőt kényszerítettek szexuális szolgasorba az ázsiai országokat megszálló japán katonák.
A kínai külügyminisztérium egyébként egy szokatlan utazásra invitált külföldi újságírókat. Mint a Reuters jelentette, ezen a viziten olyan egykori táborokat keresnek fel, amelyekben a japánok nyugati foglyokat is tartottak a második világháború idején. Peking szerint a japánok 1937-ben legalább 300 ezer embert gyilkoltak le Nancsingban, az akkori fővárosban. A háborút követően a szövetséges hatalmak 140 ezerre tették ezt a számot, ám japán történészek máig tagadják, Nancsingban a japánok mészárlásokat hajtottak volna végre.
A külföldi újságírókat többek között az északkeleti Senjang városába vitték el, ahol a világháború idején egy táborban mintegy kétezer amerikai, ausztrál, kanadai és új-zélandi foglyot őriztek a japánok borzasztó körülmények között. Az idegenvezetők elmondása szerint néhány kínai próbált élelmiszert juttatni hozzájuk.
A Reuters emlékeztet, hogy a pekingi külügyminisztérium olyan időpontban kerít sort az útra, amikor a két távol-keleti nagyhatalom, Kína és Japán között nő a feszültség. Egyrészt a Szenkaku- (kínaiul Diaoyu-) szigetek miatt, másrészt Peking ragaszkodik ahhoz, hogy Tokió ismerje el a felelősségét a múltbeli bűnökért, és ne kezdjen új „fegyverkezésbe”. A haderőfejlesztés a világháború utáni évtizedek pacifista politikája után a jelenlegi japán miniszterelnök, Abe Sindzó egyik nagy célkitűzése.