Chipeket kapnak a török bányászok

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) adatai szerint Törökország egyike azon országoknak, ahol évenként a legtöbb munkahelyi baleset történik, és a török bányákban a legveszélyesebb dolgozni. Az ankarai kormány ezért új biztonsági intézkedést vezetett be, amit viszont eléggé vegyes érzésekkel fogadtak az ország lakosai.

A török Köztársasági Néppárt már tavaly októberben felvetette, hogy a török parlament hozzon létre egy vizsgálóbizottságot, amely ellenőrizné a török bányák állapotát. Miután bekövetkezett a Soma melletti bányaszerencsétlenség, Ozgur Ozel – a CHP helyettes vezetője –nyújtott be erről egy törvénytervezetet, de ezt az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem sokkal később leszavazta.

Azóta számos hiba és mulasztás derült ki a szénbányát üzemeltető cég részéről. A főnök a bevételből – a többi közt a bányászokéból – építette meg a saját luxusvilláját Isztambulban. A vállalat nem finanszírozott „biztonsági szobákat”: egy ilyen szoba negyven bányász befogadására lett volna képes, de a cég vezetése sokallta a 250 000 dollárt (61 millió forintot) negyven életért. A török kormány sem karolta fel ezeket a projekteket, pedig mind az Európai Unió, mind az Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előírja a létrehozásukat. 

Ezenfelül a CHP javasolta, hogy növeljék a munkabiztonsági ellenőrök számát, akik nem csak a török bányászok, hanem az építkezéseknél dolgozók munkakörülményeit is vizsgálják. Ankara most csak 597 ilyen ellenőrt alkalmaz az egész országban, de az ő jelentéseik is gyakran „elakadnak” a bürokrácia hálójában. A CHP szerint tűrhetetlen, hogy az AKP 12 éves uralma alatt 14 555 munkás halt meg Törökországban a rossz munkakörülmények miatt.

Októberben egy újabb bányaszerencsétlenség volt Karaman tartományban, Ermenek városánál, ahol a talajvíz tört be a tárnába. Az egyre nagyobb elégedetlenség miatt végül az AKP beadta a derekát, és a múlt héten közölte: megtalálta a tökéletes megoldást a helyzetre. A bányászok, a szakszervezetek és az ellenzék meglepetésére nem biztonsági szobákat fognak építeni, hanem chipeket kapnak majd a munkások. Ezek pár dollárba kerülnek, és állandó jelzést adnak majd a bányászok hollétéről. A Zonguldak nevű tartomány egyik állami bányájában már használják ezt a módszert, de ott még egyszer sem tesztelték „élesben” a chip hatékonyságát, mivel szerencsére ott nem volt baleset.

A kezdeti döbbentet után mindjárt jött a felháborodás, amely leginkább a török közösségi oldalakon csapódott le. „Ne vicceljenek már. Hogyan védi meg egy chip az embert a veszélytől? Ezzel csak a holttesteket találják meg” – írta ki a Facebookra egy török blogger. Valóban számos kérdést vet fel a chip, ugyanis tényleg nem védi meg a bányászt a robbanástól, vagy gyorsítja meg a bánya elhagyását. Habár egy kutató csoport számára könnyebbé válhat az esetleges túlélők bemérése, az is lehet, hogy csak holtesteket találnak, mivel napokig is eltarthat a mentés.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez