A kínai nyelvben a válság egyúttal lehetőséget is jelent és épp ezt akarják kihasználni a kínai cégek. A Pricewaterhouse szakértője szerint a kínai gazdaság lassul ugyan, de egyáltalán nem drámai tempóban, ugyanakkor felértékelődnek a külföldi befektetések. Ezért szerzett például Kína részesedett a GDF Szuez óriáscégben, amely a francia állammal is szoros kapcsolatban van, és amelynek vannak befektetései Magyarországon is pl. a vízművekben. De nem ragaszkodnak a kínaiak kizárólag az eurózónához, hiszen egyik legfontosabb befektetésük az volt, hogy megszerezték a norvég Elkem vegyipari céget.
A kínai bankok is igen aktívak Európában, de nem azon a területen, amelyen gondolnánk: nem az állampapír piacon vásárolnak, hanem az árutőzsdék iránt érdeklődnek. Kína nagyon jelentős importőr, ám a világ árutőzsdéin nincs nagyon jelen, így nem nagyon tudja befolyásolni az árakat. A Bank of China International ezért egész részleget hozott létre Európában és több más kínai bank is követheti az útját…
Persze kudarcok is vannak: a Saab autógyár kínai felvásárlását a General Motors végül is azért akadályozta meg, mert attól félt, hogy az ipari titkokat a kínaiak egyszerűen ellopják. Kína nem is titkolja, hogy az európai felvásárlások célja épp a modern technológia megszerzése. Tavaly 25- ről 44-re nőtt a kínai felvásárlások száma Európában, míg a világ más részein alig regisztráltak valamit. Az eurózóna válságát valószínűleg a kínaiak tudják a legjobban kihasználni – állapítja meg a Financial Times.
(Visited 1 times, 1 visits today)